A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a kvótaperben született EU-s ítélet ajándék Orbánnak. A Die Welt is úgy véli jó kampánytémaként fog szolgálni az ügy kifutása, a Süddeutsche Zeitung viszont Orbán „halálos bűnéről” ír.
Németországban több lap az Európai Bíróság kvótaügyben hozott ítéletével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteken. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Ajándék Orbánnak címmel közölte Stephan Löwenstein összeállítását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő „belpolitikailag profitál” a bírósági döntésből, amelyet minden fenyegetés ellenére nem akar elfogadni, míg az eljárás másik résztvevője, Szlovákia tárgyalásokban reménykedik. Egy elemzőt idézve kifejtette: a Nyugat bírálatai ellenére felépített határkerítés Orbán kormányának „jelképe” lett, a „Brüsszel-ellenes retorika” pedig mozgósítja szavazótáborát, és az egész ügy révén „szabadságharcosként” tudja bemutatni magát a választók előtt.
A többi között hozzátette: elsősorban belpolitikai célokat szolgálhat Orbán azon követelése is, hogy az Európai Bizottság járuljon hozzá a határvédelem költségeihez. A konzervatív Die Welt Magyarország veresége Orbánnak győzelem címmel közölte Boris Kálnoky cikkét, aki kiemelte: a bírósági döntés a kormányfőnek „nagyon jól jön – kampánytémaként”. Hangsúlyozta: „már régen nem érvényes” Orbán kijelentése, miszerint elfogadja a menekültkvótákról szóló döntést, és „nem lenne meglepő”, ha az ügyet egészen a 2018-as választásokig napirenden tartaná, mert a magyar társadalom nagy része elutasítja a muzulmánok bevándorlását, és a többség politikai oldalakat átívelően támogatja Orbán menekültpolitikáját.
Hozzátette: a magyar kormány attól tart, hogy a menekültkvóta ügye a német választások után rögtön napirendre kerül, és ez a közép-európaiak számára „igazi sorskérdés”, méghozzá nemcsak a politikusok, hanem a választók szerint is, ugyanis „nem akarnak multikulturális társadalmakat”, és az a véleményük, hogy „külföldiek Brüsszelből nem parancsolgathatnak a választók akaratával szemben”. Amennyiben mégis ez történne, „még sokkal tovább mélyülne a szakadék Európában”.
A liberális Süddeutsche Zeitung Törvényen kívül címmel közölte Heribert Prantl kommentárját, amely szerint Orbán reakciója a bírósági döntésre „halálos bűn, Európa-jogi bűncselekmény”. A kormányfő jogsértéssel vádolja az Európai Bíróságot, ami „nem egyszerűen sértés, rágalom és jogi szentségtörés, nem csupán neveletlenség, hanem támadás az unió lényege ellen”. Az EU „jogközösség”, az Európai Bíróság dolga pedig a jogszolgáltatás. Aki ezt nem veszi figyelembe, az önbíráskodást gyakorol, és ezzel „szakít a közösséggel, és törvényen kívül helyezi magát”. Ezért „eljött az ideje az európai jogállamiság offenzív védelmének”, ami azt jelenti, hogy meg kell indítani Magyarország ellen az uniós szavazati jog felfüggesztésére irányuló, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Két órán át országos fennakadás volt a német vasutakon.
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.
A kormányhivatal szerint nem új vagyonelvétel zajlik, csak most írják be azt, aminek szerintük már régen meg kellett volna történnie.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
Az orosz hadsereg eközben Dnyipropetrovszkban és a Szumi régióban is rakétázott
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
