Matolcsy György: Az eurózóna válságkezelése a magyarhoz képest kudarcot vallott

Az eurózóna hagyományos eszközökre alapozó válságkezelése kudarcot vallott az újszerű megközelítésekre és célzott válaszokra épülő magyar modell tükrében, elsősorban az eurózóna, illetve az unió gazdaságpolitikai és politikai felfogása miatt – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön, az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben.

Matolcsy György a háromnapos esemény nyitónapján tartott előadásában hangsúlyozta: a 2010 óta tartó, forintra épülő magyar válságmenedzselés sikeres volt. Rámutatott: míg az EU tagállamok közül a Magyarországhoz hasonlóan mély és átfogó válsággal küzdő déli országok megszorító intézkedéseket hoztak, a magyar kormány pont az ellenkezőjét tette. Mindez a más utat választó tagállamokban gazdasági visszaesést és romló egyensúlyi mutatókat eredményezett, míg Magyarországon költségvetési fordulat állt be, a mérlegek egyensúlyi irányba mozdultak el és a gazdaság fenntartható pályára állt – húzta alá a jegybank elnöke. A globalizáció, a pénzügyi rendszer szabályozásának leépítése és egy célzott ingatlanpiaci buborék felépülése miatt kirobbant krízis Európában nem a magországokat, hanem a gyengéket érintette erőteljesen – hangsúlyozta. Szavai szerint különösen mélyről kellett elindulni úgy, hogy a globális jelenségek mellett számos egyéb probléma is jelentkezett. Itt említette a 2002-2008 között kialakult, Magyarországot nagyon gyenge fiskális pozícióba taszító ikerdeficit, melynek következtében „minden mérlegünk távol állt az egészségestől”.

A jegybank is hozzájárult a sikerhez

Mindezt felmérve hét éve tudatos politikai döntés született a rövidtávon több áldozattal, mint haszonnal járó, ám közép- és hosszútávon megtérülő strukturális reformok végrehajtásáról – mondta. A jegybank jelentősen hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, de „nemcsak magunkra, hanem a bankrendszer egészére támaszkodva, szövetségben értük el sikereinket” – fogalmazott. Jelezte: idén az MNB programjainak köszönhetően 600 milliárd forinttal, 2013 óta összesen 1600 milliárd forinttal csökkentek a magyar államadósság finanszírozási költségei.

Matolcsy György megjegyezte: ma már a világban sokan értékelik és számon tartják a valaha volt legnagyobb gazdasági világválság kezelésének sikeres magyar modelljét. A déli országok példája igazolja: a megszorítások elviszik a társadalmi békét és politikai válságot okoznak. Magyarországon ezzel szemben megmaradt a politikai stabilitás, mely ugyancsak az alternatív válságkezelés eredménye – húzta alá. Mindemellett azt is kijelentette: mindez kizárólag nemzeti fizetőeszközzel volt megvalósítható, az euróövezeti országok közül ugyanis „senki nem tud külön úton járni”.

Versenyképességi fordulatra van szükség

Az eseményen közgazdász életműdíjjal kitüntetett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ugyan sikeresen végrehajtott egy stabilitási és egy növekedési fordulatot, de ezek megőrzéséhez nélkülözhetetlennek nevezte a versenyképességi fordulatot. A magyarországinál kedvezőbb mutatókkal rendelkező országok eladósodottsági szintje jóval alacsonyabb, így forrásaikat adósságtörlesztés helyett fejlesztésekre tudták fordítani – mondta. „Amikor mások futócipőre váltottak, nekünk fel kellett vennünk az ólmos bakancsot” – fogalmazott megjegyezve, hogy bár a pálya hasonló, ám a történelmi hátrány tükröződik a szomszédos Ausztriával történő összehasonlításokban.

Ma már nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi mutatókban kellene fejlődnie Magyarországnak. „Vagyunk annyira erősek, hogy ebbe az irányba mozduljunk el, ez lesz a 2020-as évek elejének egyik legfontosabb feladata” – húzta alá. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 55. közgazdász-vándorgyűlésének központi témái között idén is meghatározó a versenyképesség és az innováció, az eseménynek csütörtöktől szombatig Eger ad otthont. A háromnapos tanácskozásra előzetesen közel 900-an regisztráltak, ezzel a résztvevői létszámmal a vándorgyűlés az elmúlt évek legnagyobb közgazdasági társasági konferenciája, az előadók számát tekintve pedig rekordokat dönt. A közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetelén két plenáris és 17 szekcióülésén vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gyakorló vállalatvezetők, gazdaságkutatók, egyetemi oktatók tartanak előadásokat, 160-nál több előadó osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Köztük a nyitónapon teltház előtt beszélt az eszközárbuborékokról Thomas J. Sargent közgazdász professzor (New York-i Egyetem), a 2011. évi közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje. 

(MTI)