Ablak a világra – Egy magyar találmány forradalmasíthatja a vakok életét

Kevéssé szokványos, hogy három magyar fiatal Seattle-ben prezentálhatja saját találmányát a világ vezető vállalkozói és techgurui előtt, miután megnyerték a Microsoft fiatal feltalálóknak rendezett Imagine Cup innovációs verseny hazai fordulóját. Zemkó Boglárkával, Fülöp Ádámmal és Klinkó Krisztiánnal mégis ez történt. Találmányuk, a Gloveye pedig forradalmasíthatja a vakok életét. Hogy jut el három egyetemista a koliszobából a techvilág szívébe?

A magyar oktatási rendszer minden borúlátó diagnózis ellenére továbbra is élen jár a tehetségek felkutatásában, ahogy erről a múltkor is értekeztünk. A kreativitás mint a tehetség egyik fő komponense nem csak a tantermi feladatmegoldásokban, avagy a diákolimpiai sikerekben nyilvánulhat meg, az igazán jelentős felfedezések, a „big-C” felé mutató kreatív erők ugyanúgy működnek napjainkban is, erre példa a Prezi vagy a műszakis egyetemisták által fejlesztett szatellit, a Masat-1.

A pszichológiai szakirodalom a kreativitást nem csupán egy ötlet megfogalmazásának tekinti, hanem összetett folyamatnak: a probléma felismerése, alapos tanulmányozása, a formabontó megoldási eszközök megtalálása, majd azok gyakorlatba ültetése is a kreatív folyamat részfázisa. Ma már meghaladott az a felfogás, hogy önmagában a kreativitás kimerül a brainstormingolásban, a jelenleg uralkodó felfogás szerint részletes kutatómunka és tudatos marketing is hozzátartozik a kreatív problémamegoldáshoz. Ezért is különösen érdekes Zagyva Dániel érkezésével a nyáron négyfősre duzzadt csapat találmánya, amely arra a fontos kihívásra ad innovatív választ, hogy miként biztosíthatjuk a folyamatos olvasás élményét a vak embereknek.

Zemkó Boglárka, Fülöp Ádám és Zagyva Dániel az egyetemi tanulmányok mellett a Mathias Corvinus Collegium tagjai is. Ahogy elmondták, a kollégium szellemisége, a kreatív légkör is nagyban inspirálta munkájukat. (Az MCC egyébként nem csak az egyetemisták és középiskolások, hanem a felső tagozatosok szintjén is foglakozik az ifjú tehetségek felkarolásával, egyedülálló képzésével a pár éve indult Fiatal Tehetség Program keretein belül.) 

Az általuk kifejlesztett Gloveye megejtően egyszerű ötleten alapul: az olvasó által viselt kesztyű bluetooth segítségével kommunikál egy okostelefonnal, aminek a kamerája folyamatosan monitorozza, hogy a gazdája éppen melyik betű fölött tart egy szövegben. A kesztyűre erősített gyűszű pedig a betűnek megfelelő jelet Braille-írásjelként nyomja bele a viselője ujjába. A felhasználó így bármilyen nyomtatott szöveget dekódolhat, egy plakáttól kezdve a képregényeken át a termékcsomagolások feliratáig,

Az elképzelés a csapat hardverfejlesztőjének, Klinkó Krisztiánnak a fejéből pattant ki, aki a villamoson figyelte meg a látássérült embereket, amint az okostelefonjukat a felolvasó funkcióval használják. Így amellett, hogy egyik kezükkel kapaszkodtak, a másik kezükben a telefonjukat fogták, ráadásul lefoglaltak egy számukra rendkívül fontos érzékszervet is: a hallást. Ezt látva Krisztiánban megfogalmazódott, hogy valahogy segíteni kellene nekik abban, hogy hallásuk lefoglalása nélkül is hozzájuthassanak a szükséges információkhoz.

Az alapötlet hosszas kutatómunka követte, hiszen a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy kitalálják, mi a legkomfortosabb módja az olvasásnak, mire van szükségük a vak és látássérült embereknek. Számos teszteseményt szerveztek, ahol kipróbálhatták az eszközt már félkész állapotában is. Eddig közel 100 látássérülttel tudták tesztelni a terméket, és tizenegy magyar vak és gyengénlátó szervezettel állnak kapcsolatban. A tesztmunka során kiderült például, hogy a látássérültek mindenképp a Braille-íráshoz ragaszkodnak, így ezekre a jelekre alakítja át a betűket a Gloveye. Fülöp Ádám, aki informatikusként a mobilalkalmazást fejleszti, hozzátette, hogy a statisztikák szerint a Braille-írást ismerő vakok jobban boldogulnak az életben, iskolában, munkahelyen is.

A finanszírozás lehetőségeiről úgy nyilatkozott, hogy eddig alkalmi támogatók és partnerek segítségével, illetve önerőből dolgoztak, azonban hamarosan szeretnék egy nagyobb befektetővel együttműködve folytatni a fejlesztést. Így a prototípuson túl számottevő mennyiségben elkészíteni a Gloveye-t. Az első nyilvánosan elérhető példányt júliusban adták át a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének, illetve a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában is kerül hamarosan egy készülék.

A jövőt illetően Zemkó Boglárka, aki a szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásért felel, elmondta, hogy „a tesztelések során mindenki optimista és együttműködő volt, érdeklődve fogadták a találmányunkat. Lelkesedésük nagymértékben motivált minket is. A »tömeggyártás« – még ha nem is a klasszikus értelemben, a gyártósorok mentén – remélhetőleg fél éven belül megkezdődhet.”