Németországban és Ausztriában dolgozik a legtöbb magyar

Jelentős pénzeket utalnak haza az átmenetileg, illetve tartósan külföldön élő magyarok. Ezek a hazautalások a GDP közel 3 százalékával mérsékelték a jövedelemegyenleg hiányát, és növelték a folyó fizetési mérleg többletét – közölték az MNB munkatársai, Csortos Orsolya és Kóczián Balázs. A tartósan külföldön élők átutalása a GDP 0,5 százaléka közelében alakult az elmúlt években.

A Németországra vonatkozó, magyar munkavállallókat érintő korlátozásokat 2011 elején oldották fel, ennek is betudható a 2010-et követő bővülés. Csak tavaly mintegy 3,5 milliárd eurót tett ki a külföldi munkabér, ennek közel háromnegyede Németországból és Ausztriából származott. 2008 után, a válságot követően – vélhetően a növekvő hazai munkanélküliség miatt – jelentősen megnőtt a külföldön dolgozó magyarok száma és az általuk hazautalt összeg is. 2008 előtt ez az összeg 100 millió euró alatt maradt, 2016-ra azonban 700 millió euróra emelkedett a folyó átutalások értéke – ezek legnagyobb része Németországból érkezett, melyet az Egyesült Királyság követ.

Az uniós országok között az átmenetileg külföldön dolgozó magyar munkavállalók GDP-arányos bérei a legnagyobbak. Az általuk hazautalt összeg 2008-banmég csak 1,2-1,5 milliárd euró volt, mára ez több mint duplájára növekedett. A tartósan külföldön élőknek kint kell adót fizetniük és megélhetési költségeik is magasabbak, így kevesebb pénzt tudnak csak hazaküldeni. Az utóbbiak átutalásainak a GDP alig 0,6 százalékát kitevő értéke nem kirívó európai összehasonlításban. A folyó átutalások mértéke a régió több országában is hasonló, vagy meghaladja a magyarországi értéket – mutatott rá a Világgazdaság.