Román elnök: Románia a kisebbségek együttélésének követendő példája

Románia ügyes diplomáciát folytat, ügyelve arra, hogy mindig legyen pár "látszat intézkedése", mostanában például végre kitették magyarul is a városnév táblát Kolozsvárra, van mire hivatkozni.

Ez olyan, mint amikor a hóhér a lefejezés előtt megsimogatja az elítélt fejét: NEM KELL FÉLNI, NEM FOG FÁJNI....... Nevét sem németül, hanem románul írja: Johannis helyett Ioannis-nak; hasonló neofita túlbuzgó, mint Siegfried Mureşan a Magyarországgal foglalkozó európai néppárti újromán. Klaus Johannis Eminescut olvas fel: mit jelent jó románnak lenni? laus Johannis államfő a román kultúra napja – január 15. – és Mihai Eminescu, a román nemzet költője születésnapja alkalmából Eminescut olvas fel. De nem verset, vagy irodalmi értekezést keresett ki az államelnök, hanem Eminescu – amúgy meglehetősen a román ősrögös konzervativizmus berkeiben mozgó – publicisztikáját találta érdemesnek megosztani velünk. Íme Eminescu véleménye arról, hogy mit jelent jó románnak lenni. Már csak az a kérdés maradt, hogy mit tudhat erről Klaus Johannis? http://t-rex.egologo.transindex.ro/?p=5518 Se împlinesc 165 de ani de la nașterea lui Mihai Eminescu. Să recitim măcar un rând din opera lui!

Ha Magyarország tizedannyi intézkedést hozna a kisebbségekkel szemben, mint Románia, kapásból felfüggesztenék az uniós szavazati jogát. Követendő példa, ja!

Az erdélyi szászoknál nemzeti politika volt a történelem folyamán a nekik, a történelemben páratlan előjogokat adó magyarok hátbaszurása. Az erdélyi szászok állam voltak az államban, saját törvényekkel, rendőrséggel, katonasággal, adómentességgel, ha kedvük volt, még a magyar királyt sem fogadták be a városaikba. Ezért "köszönetképpen" a 15 éves háborútól kezdve (1593-1608), ahányszor ellenség támadta meg a magyarságot, mindig azzal szövetkeztek, minden magyar szabadságharcban a románokkal összefogva irtották az fegyvertelen magyar férfiakat, nőket és gyermekeket, majd 1918-ban ujjongva szavazták meg a Romániához való csatlakozást. Románia köszönetképpen az 1920-as években elvette a szász közösség autonóm szervezetének, a Szász Universitasnak az egész vagyonát, és egy román nacionalista szervezetnek, a Mihai Viteazu "kulturális" egyesületnek adta, majd a 30-as években felszámolta a Szász Universitast. Az végső csapást számukra a kommunista hatalomátvétel jelentette, amikor koncentrációs táborokba gyűjtötték, a gulágra, majd a Duna kanálisra küldték rabszolga munkára tízezreiket, ahonnan csak kevesen tértek haza, majd a 1960-80 években Ceausescu aprópénzen eladta őket a német államnak, amely felvásárolta őket, mint a vágómarhákat, majd költözhettek Németországba. De ez sem térítette az Erdélyben maradt néhány szászt józan észre, és tiszteletre, a velük kivételesen bánó, az őket jogokkal elhalmozó magyarok iránt, a díszpéldányuk, az elnök Johannis, ma is a román állam magyarellenes politikáját támogatja, és tartja a hátát a kormánya magyarságot elűző és beolvasztó tevékenységének.