Magyarországnak 340-350 milliárd forintot kell előteremteni, hogy ne sértse meg a maastrichti kritériumokat. Az Index megszerezte kedden a 2018. évi központi költségvetés tervezetét.
A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos döntést igénylő kérdésekről szóló előterjesztés szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol jövőre, ami már pont ellene megy az Európai Unió szabályainak – szerezte meg az információt az Index.
A 2016-ban az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban Magyarország a GDP 1,8 százalékának megfelelő hiányt ígért 2018-ra. Ehhez viszont 484 milliárd forintot kellene valahonnan spórolnia vagy valamiből összeszednie a kormánynak.
Nő a GDP, de a hiány is
A NGM előrejelzése szerint 2018-ban 4,3 százalékkal nő majd a GDP, vagyis még nagyobb mértékben, mint 2017-ben (idén 4,1 százalékos növekedéssel számolnak);továbbá az EU-s pénzeknek, a csoknak és a társasági adó csökkentésének köszönhetően beindulnak a beruházások. Az Index információja szerint arra is számítanak, hogy a növekvő bérek felpörgetik a fogyasztást, tovább fehéredik a gazdaság és, ami itt talán a legfontosabb, mindezektől nőnek az adóbevételek.
A másik oldalon viszont az állam sok egyszeri bevételtől elesik 2018-ban, amivel 2016-ban vagy az idén még számolni tudott – nem jön be például pénz a kormány adóparadicsomi ötletéből vagy a növekedési adóhitelből, amivel tavaly például sikerült nagy adózó cégeket ide csábítani. A földárverések lezárultával szintén jelentős pénzforrás szűnik meg, ráadásul a különböző áfacsökkentések miatt is kevesebb pénz jön be a költségvetésbe, emellett pedig nőnek az állam tervezett kiadásai. Mindez összességében a hiány növekedéséhez vezet.
Így csökkenthető a hiány
Az Index információja szerint a NGM össze is szedett pár dolgot, amivel szerintük csökkenteni lehetne a hiányt. A beruházások 15 százalékos csökkentésével (150 milliárd forint), valamint a gazdaságfehérítő intézkedésekkel (e-számla); (70 milliárd forint) lehetne pénzt megtakarítani. A minisztériumoknak szánt összegek 1 százalékos csökkentésével 46 milliárd forintot és a 203 milliárd forintos költségvetési tartalék 30 milliárd forintos csökkentésével lehet spórolni.
Az állami és egyházi dolgozók bérkompenzációjának kivezetésével (20 milliárd forint) és a vagyonértékesítéssel, például állami erdők egy részének privatizációjával (10-30 milliárd forint) is szeretnék csökkenteni a hiányt. A Nemzeti Eszközkezelő program ütemezésének csúsztatásával további 8 milliárd forint maradna meg. Így összesen 334–364 milliárd forintot lehetne spórolni.
A költségvetési törvényjavaslat normaszövegéről április 6-én a közigazgatási államtitkári értekezlet tárgyalt, most a Költségvetési Tanácshoz kerül az anyag. Ezek után még tárgyalja egyszer a Gazdasági Kabinet és a kormány, majd április 26-én vagy május 2-án nyújtják majd be a költségvetési javaslatot a parlamentnek.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Figyelemmel olvassák el Nagy Bandó mondatát, mert a humorista ezzel végleg kiiratkozott a közéletből.
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
