Magyarországnak 340-350 milliárd forintot kell előteremteni, hogy ne sértse meg a maastrichti kritériumokat. Az Index megszerezte kedden a 2018. évi központi költségvetés tervezetét.
A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos döntést igénylő kérdésekről szóló előterjesztés szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol jövőre, ami már pont ellene megy az Európai Unió szabályainak – szerezte meg az információt az Index.
A 2016-ban az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban Magyarország a GDP 1,8 százalékának megfelelő hiányt ígért 2018-ra. Ehhez viszont 484 milliárd forintot kellene valahonnan spórolnia vagy valamiből összeszednie a kormánynak.
Nő a GDP, de a hiány is
A NGM előrejelzése szerint 2018-ban 4,3 százalékkal nő majd a GDP, vagyis még nagyobb mértékben, mint 2017-ben (idén 4,1 százalékos növekedéssel számolnak);továbbá az EU-s pénzeknek, a csoknak és a társasági adó csökkentésének köszönhetően beindulnak a beruházások. Az Index információja szerint arra is számítanak, hogy a növekvő bérek felpörgetik a fogyasztást, tovább fehéredik a gazdaság és, ami itt talán a legfontosabb, mindezektől nőnek az adóbevételek.
A másik oldalon viszont az állam sok egyszeri bevételtől elesik 2018-ban, amivel 2016-ban vagy az idén még számolni tudott – nem jön be például pénz a kormány adóparadicsomi ötletéből vagy a növekedési adóhitelből, amivel tavaly például sikerült nagy adózó cégeket ide csábítani. A földárverések lezárultával szintén jelentős pénzforrás szűnik meg, ráadásul a különböző áfacsökkentések miatt is kevesebb pénz jön be a költségvetésbe, emellett pedig nőnek az állam tervezett kiadásai. Mindez összességében a hiány növekedéséhez vezet.
Így csökkenthető a hiány
Az Index információja szerint a NGM össze is szedett pár dolgot, amivel szerintük csökkenteni lehetne a hiányt. A beruházások 15 százalékos csökkentésével (150 milliárd forint), valamint a gazdaságfehérítő intézkedésekkel (e-számla); (70 milliárd forint) lehetne pénzt megtakarítani. A minisztériumoknak szánt összegek 1 százalékos csökkentésével 46 milliárd forintot és a 203 milliárd forintos költségvetési tartalék 30 milliárd forintos csökkentésével lehet spórolni.
Az állami és egyházi dolgozók bérkompenzációjának kivezetésével (20 milliárd forint) és a vagyonértékesítéssel, például állami erdők egy részének privatizációjával (10-30 milliárd forint) is szeretnék csökkenteni a hiányt. A Nemzeti Eszközkezelő program ütemezésének csúsztatásával további 8 milliárd forint maradna meg. Így összesen 334–364 milliárd forintot lehetne spórolni.
A költségvetési törvényjavaslat normaszövegéről április 6-én a közigazgatási államtitkári értekezlet tárgyalt, most a Költségvetési Tanácshoz kerül az anyag. Ezek után még tárgyalja egyszer a Gazdasági Kabinet és a kormány, majd április 26-én vagy május 2-án nyújtják majd be a költségvetési javaslatot a parlamentnek.
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
Tapintható a különbség.
Szombat hajnalban közölte legfrissebb országjelentését az S&P Global Ratings, amely megállapította Románia adósbesorolását.
A főpolgármesternek nem sikerült megbirkózni a téli hóhelyzettel, és a kátyúk ezreivel sem. Karácsony Gergely vezetése óta a fővárosban élők naponta szembesülnek a balliberális városvezetés hozzá nem értésével.
Az ellenzéki szemléletű férfi ráadásul egy már cáfolt állítással próbálta meg támadni az idős aktivistákat.
Magyar Péterék több parlamenti bizottságot is átneveznének.
Kérdés, hogy van-e olyan állapotban a mi oldalunk, hogy megéri lemondani ezekről a hatalmi és gazdasági pozíciókról.
