Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A Konkrét adásában a szocioújságírás műfajáról, személyes tapasztalataikról beszélgetnek a vendégek. Életszagú rádióműsor a társadalom peremére került emberek nehézségeiről.
A második részben László-Bencsik Judit újságíró, édesapja '80-as években írt „Bosnyák téri színjátékok” című művének mai lenyomatáról osztja meg gondolatait. Megtudjuk, hogy a tömegközlekedés egyik legjobb módja a társadalom mélyebb megismerésének, a kevésbé frekventált járatok pedig különösen izgalmasak. „Ha az ember egy ismeretlen járatra felszáll, akkor nagyon izgalmas megfigyelni azt, hogy változik az utazóközönség” – mondja az újságíró.
Prókai Eszter, az Abcúg újságírója a morális szürkezónát festi le, amikor József történetét mutatja be, aki ápolóként dolgozik, Vajdaságról került fel Pestre. József családjának egy lakáshitel miatt voltak anyagi problémái, ezért a családfő elkezdett a munkahelyén lopni, volt hogy a haldokló ujjáról húzta le a jegygyűrűt.
Pál Dániel Levente egyik írásának részletét idézi fel: „Szúró, vágófegyver?” – kérdezi a rendőr. „Csak a szavak erejével” – válaszol mosolyogva a kidobó. A teljes adást itt érheti el.