A román külügyminisztérium azt kérte diplomatáitól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon. Hotnews.ro hírportál szerint a román külügy lépése „szöges ellentétben áll” a magyar fél magatartásával, amely tavaly eltiltotta diplomatáit a román nemzeti ünneptől.
A bukaresti külügyminisztérium körlevélben kérte a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő román diplomatáktól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon – erősítette meg szerdán az MTI-nek Paul Ciocoiu külügyi szóvivő a Hotnews.ro értesülését.
A hírportál szerint a román külügy kezdeményezése „szöges ellentétben áll” a magyar fél magatartásával, amely tavaly eltiltotta diplomatáit a román nemzeti ünneptől. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter arra hivatkozott: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén (Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári románnemzetgyűlés napján).
A szóvivő megjegyezte, nem arról van szó, hogy a bukaresti tárca utasításba adta volna a diplomatáknak a magyar fogadásokon való részételt, csak „egy útmutatásról van szó, összhangban Teodor Melescanu román külügyminiszter február végi budapesti látogatásán elhangzott nyilatkozatával”.
A román diplomácia vezetője akkor kérdésre válaszolva nem akarta kommentálni magyar kollégája decemberi döntését, ám úgy vélekedett: biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten.
Romániában a nacionalista pártok évtizedeken keresztül március 15-ét románellenes ünnepként próbálták betiltatni, arra a – magyar szakértők által történelemhamisításnak minősített, de Romániában folyamatosan ismételt – meggyőződésre alapozva, hogy a '48-as magyar forradalmárok negyvenezer román civilt öltek meg az erdélyi Szigethegységben. Tény, hogy a történelmi sorsforduló ellenséges táborokba sodorta a két népet, az erdélyi románság szembefordult a magyar forradalommal, és a császárhűségtől remélte nemzeti jogai biztosítását.
Az 1990-es évek elején még közfelháborodást váltott ki Romániában, amikor az erdélyi magyarok megünnepelték március 15-ét, de az utóbbi két évtizedben már hagyománnyá vált, hogy a mindenkori román miniszterelnök március 15-én köszönti magyar polgártársait. Sorin Grindeanu kormányfő idei ünnepi üzenetében úgy vélekedett: valósággá válhatnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra. (MTI)
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Ezernél több áldozata volt, jót és rosszat is hozott aztán, de a legfontosabb hozadéka a szabadság volt, amit azóta is tanulgatunk. Csender Levente írása.
„Egy rémálom az, ami a nagykárolyi karácsonyi vásárban történt” – mutatott rá Magyar Lóránd.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
Futsalválogatottunk a botrányos Eb-pótselejtező után újra legyőzte Romániát.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Azért mindennek van határa.
