Elutasították az LMP népszavazását Paksról

2017. március 21. 17:12

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a bővítés megakadályozását célzó népszavazási kérdéseket. Arra hivatkoztak, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének.

2017. március 21. 17:12

Megtagadta az NVB az LMP szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését a testület keddi ülésén. Az öt kérdést Gál József magánszemélyként nyújtotta be.

A bizottság egyes kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra is hivatkozott, hogy miközben egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdések megfogalmazása azt a látszatot kelti, hogy egy mostani döntéssel akár 20 évre kötelező érvényű döntést tudnak hozni a választópolgárok.

Nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség 

Az első kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?”. Az NVB többsége – Patyi András, az NVB elnökének javaslatára – a kérdés hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy eredményes népszavazás végrehajtása nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor is, ha nincs megjelölve az egyezmény, vagy az azt kihirdető törvény. Nemzetközi szerződésről azonban nem lehet népszavazást tartani. Emellett a Kúria már egyértelművé tette, hogy a megállapodás nemzetközi szerződésnek tekintendő. Az NVB többsége szerint a kérdés emellett nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, például a „kapacitás” szónak többféle értelmezése lehetséges.

A második kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?”. Az NVB többsége a kérdés hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az nemzetközi szerződésbe, így tiltott tárgykörbe ütközik, valamint nem egyértelmű, mert a „leállás” jelentheti a főjavítás céljából történő leállást is, vagyis ha főjavítás céljából leállítják, akkor nem lennének újra üzembe helyezhetők a jelenleg működő blokkok. A kérdés emellett a bizottság többsége szerint megtévesztő, mert az eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdés azonban 2032 illetve 2037 utáni időszakra róna kötelezettséget az Országgyűlésre.

A harmadik kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?”. Az NVB többsége azért tagadta meg a hitelesítést, mert a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik, illetve megtévesztő, mivel 2035-től kezdődő tilalmat céloz meg, ez azonban túlmutat a népszavazás hároméves „kötőerején”. Mindezek mellett a választópolgárok nem láthatják át a népszavazással hozott döntés következményeit.

Ütközések

A negyedik kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?”. Az NVB többsége arra hivatkozva nem hitelesítette a kérdést, hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik, valamint megtévesztő, mivel a tilalom messze túl van a törvényben rögzített hároméves „kötőerőn”. A bizottság többsége szerint az eredményes népszavazás következményei – hogy mivel váltják ki az atomenergiát – nem láthatóak előre.

Az ötödik kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?”. Az NVB ennek hitelesítését azért tagadta meg, mert nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint, ráadásul a kérdés látszólag az Országgyűlés döntését akarja kikényszeríteni, a valóságban azonban a kormány aktusának kikényszerítése a célja. Patyi András, az NVB elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a felmondás joga a magyar és az orosz kormányt is illeti meg, annak ellenére, hogy az egyezményt az Országgyűlés törvénnyel hirdette ki. A felmondásra az Országgyűlés nem utasíthatja a kormányt – jegyezte meg. Az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő is, mivel nem egyértelmű, hogy egyoldalú megszüntetésre vagy közösre gondolt a kezdeményező.

A határozatokat Bodolai László, az LMP delegáltja azért nem szavazta meg, mert véleménye szerint az orosz kormánnyal kötött egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek, így lehet arról népszavazást tartani. Litresits András, az MSZP delegáltja pedig azért nem szavazta meg a határozatokat, mert ugyan egyetértett azzal, hogy a kérdések nemzetközi szerződésbe ütköznek, de véleménye szerint a kérdések egyértelműen voltak megfogalmazva, illetve az utolsó kérdést az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak ítélte.

A döntések nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

(MTI)

Összesen 92 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
noMores
2017. március 22. 16:31
Hahahha, egy fideszes seggnyalo bandatol mi mast lehetett volna varni???
moricka13
2017. március 22. 13:54
Hadházy Társelnök! Állatorvos létére, úgy vagy másképp, de valahogy oldja meg, hogy ne legyenek települések kóbor kutyákkal telve és számolják fel a kutyatartással kapcsolatos anomáliákat, különös tekintettel a veszélyes ebek által okozott tragédiákra. Vagy kezdeményezzünk népszavazást?
gwrf
2017. március 22. 11:54
néhány dolog pro és kontra lmp kontra: 1. Elbaltázott, szánalmas politikai húzás volt ez a népszavazási kísérlet. Két okból: egyrészt mert egyértelműen a Momentum sikerét akarta meglovagolni, másrészt mert eleve biztos volt, hogy elkaszálják, jogosan. 2. Az lmp megújuló energiaforrások használatával kapcs. erőfeszítéseit támogatom, de az atomerőmű-ellenességüket nem, mégpedig azért nem, mert nem racionalitás áll mögötte, hanem pusztán ideológiai alapú. Általánosságban és elméletben pedig az atomenergiát nem kellene kizárni a lehetséges energiaforrások közül, hiszen nem jár károsanyag-kibocsátással, és mindennél jobb hatásfokú. Fukusimával riogatni meg egyenesen nonszensz egy tenger és földrengésveszély nélküli országban. Pro: 1. Ha az atomenergiát élből nem is szabad elvetni, a konkrét szerződést kell és szükséges is bírálni annak megalomán jellege miatt, valamint annak fényében, hogy a kormány hogyan bánik a megújuló energiaforrásokkal, a szélerőművek betiltásától a keményen megsarcolt napelemekig, valamint a rezsicsökkentés politikai maszlagáig. Az összes felsorolt intézkedés egy irányba mutat, és az nem a takarékosság, hanem a pazarlás. Fogyaszataok bátran, Paks majd adja az áramot, mi meg csökkentjük a rezsit. Természetes, hogy szélerőművek és napelemek nem elegendők az ország energiaellátásának biztosításához, de a háztartások energiafelhasználásának drasztikus csökkentéséhez nagyon is. Ha arra költenénk, hogy minden mo-i ház korszerű szigetelést kapjon és megújuló energiaforrásokból biztosítsa vagy akár csak mérsékelje az energiafelhasználását (napelem: elektromos áram), hőszivattyú: fűtés, napkollektor: használatimelegvíz-előállítás) akkor akár egy tervezett blokk is kiváltható lenne a paksi beruházásból, ráadásul nem vezetne az ország szuverenitását is veszélyeztető brutális, egyirányú eladósodáshoz. És nem csurranna-cseppenne belőle senkinek, aki ott van a tűz közelében. Erről lehetne értelmes vitát folytatni független szakértők és a közvélemény bevonásával. Már persze egy mesebeli Magyarországon, ahol nem húgyagyú pártzombik hánynak csak egymásra értelmes vita helyett.
TonyKann
2017. március 21. 20:44
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?” Ha az LMP el tudja érni, hogy nem fordul elő szélmentes nap és a felhőket is fel tudja oszlatni, akkor ez elvben megvalósítható. Ha az LMP megnézi az un. full-load hours számokat, akko Mo. egy túlméretezett rendszerrel is áram nélkül maradhat, illetve fel kell pörgetni a gázerőműveket. Németek 2016-ban kevesebb zöld energiát termeltek, mint 2015-ben, a gázfogyasztásuk pedig emelkedett. Most már ideje lenne, hogy az LMP szakértői előálljanak terveikkel, addig ugyanis nincs miről vitatkozni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!