Lázár a 4-es metró botrányáról: A csalás tankönyvi példája

az a baja, hogy kihagyták belőle, vagy addig sem az övével vannak elfoglalva... bár tény ha történt szabálytalanság lehet menni a kóterbe

"Lázár a 4-es metró botrányáról: A csalás tankönyvi példája" És azt minek nevezzük, amikor Lázár a magánkiruccanást közpénzen számoltatta el, és amikor kiderült, akkor fizette csak ki, azzal a megjegyzéssel, hogy ő nem követett el szabálytalanságot. Logikus: ha valaki lop a boltban, majd rajtakapják, és visszateszi a lopott holmit, akkor ártatlan.

(bemásoltírás)---------------------------------------------------------------- A KREACIONIZMUS A kreacionizmus azon nézetek gyűjtőneve, amelyek szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás (általában valamelyik vallás istene) beavatkozásának az eredménye, azaz az élőlények fajtái külön-külön lettek megteremtve. Keresztény kultúrkörben elsősorban a bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázatokat értik kreacionizmus alatt, de számos más változata van egyéb iszlám, hindu, héber, indián vallási irányzatoktól az űrlények általi genetikai beavatkozásokig. Rendszerint ide sorolják az intelligens tervezést is mint „bújtatott kreacionizmust”, noha a mozgalom tagjai és a magukat kreacionistaként azonosítók ezzel nem értenek egyet. A modern kreacionizmus nagyrészt a fundamentalista vallásoknak a vallási liberalizmusra és a modern biológiára adott válasza, amelynek célja annak igazolása, hogy a vallás szent iratainak (és így teremtéstörténetének) „szó szerinti”, a valóság közvetlen leírásaként való értelmezése intellektuálisan védhető vagy egyenesen bizonyítható álláspont. Ennek részeként cáfolni próbálják a tudomány számos eredményét, mindenekelőtt az evolúció elméletét, a szövegkritikát és a liberális teológiát. Habár tudományos mozgalomnak tekintik magukat, elsősorban nem tudományos, hanem társadalmi vagy politikai mozgalmak, a tudományos életben csak elhanyagolható mértékben vannak jelen.[1] A nagyobb támogatottságú kreacionista irányzatok fő célja a kreacionista teremtéstörténetek iskolai oktatása az evolúció mellett vagy helyett. A Közel-Keleten uralkodó iszlám kreacionizmuson kívül általában nem jutnak olyan politikai és társadalmi támogatáshoz, hogy a tudományos világra és az oktatásra hatással legyenek. A bibliai kreacionizmus a nyugati világban főleg az Egyesült Államokban elterjedt, ahol felmérések szerint nagyjából a népesség fele vallja ezt a nézetet;[2] természettudományos tananyagként való oktatása azonban állami iskolákban ott is tilos 1987 óta.[3] A kreacionizmus csak nagyjából 1929-től vált a fundamentalista keresztény mozgalmak evolúció és gyakran általánosan tudomány elleni eszközévé, a kifejezés eredetileg az egyes lelkek az anyagi testbe való helyezésük előtti létrehozására vonatkozott. A kreacionizmus számos válfajának alapvető közös tulajdonsága az evolúciós elmélet elutasítása. A fundamentalista vallási mozgalmak tagadják az evolúciót, mivel az ellentmond az általuk szó szerint igaznak tartott teremtéstörténet(ek)nek, továbbá az embert a természet és az élővilág részeként kezeli, míg a monoteista vallások az embert a többi teremtmény fölé emelik. Sokszor a biológián túl más olyan tudományterületeket is támadnak, amelyek nem egyeztethetőek össze vallási tanításaikkal. Mindenekelőtt a bibliai teremtéstörténet szó szerinti értelmezésével összeegyeztethetetlen fizikai és geológiai elméleteket, mint az ősrobbanás, a radioizotópos kormeghatározás vagy a kontinentális lemezek vándorlása.

(bemásoltírás)---------------------------------------------------------------- A SZOCIÁLDARWINIZMUS A szociáldarwinizmus a darwinizmus kiterjesztése a társadalomra; ahogy az élőlények közötti versengés és a természetes szelekció (a legrátermettebb túlélése) az evolúció motorja, úgy a szociáldarwinizmus szerint az emberi csoportok, nemzetek vagy eszmék közötti versengésen alapul a társadalmi fejlődés. Noha ma a darwinizmusra hivatkozva szokás meghatározni, valójában korábbi annál; legnevesebb képviselői Thomas Malthus angol demográfus, Herbert Spencer angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus és Francis Galton, akinek Charles Darwin műve A fajok eredete megváltoztatta az életét és az eugenika (fajegészségtan) szülőatyjává vált. Thomas Malthus az 1798-ban megjelent An Essay on the Principle of Population című munkájában azt írta, hogy a népesség létszámát elsősorban olyan katasztrófák tartják egyensúlyban, mint a háborúk, a szárazság vagy a betegségek. Hitler szerint „csak azt kell szeretni, annak jár irgalom és gyengédség, aki hasznos”.[2] A darwinizmus legismertebb népszerűsítője, Ernst Haeckel német zoológus és filozófus fogalmazta meg az első "tudományos" fajelméletet, a rasszok első rangsorolását.[3] A „szociáldarwinizmus” kifejezés Richard Hofstadter amerikai történész nyomán terjedt el, és elsősorban az elgondolás ellenzői haszná