Komoly konfliktust okozott a magyarországi szinkronúszóknál, hogy a szövetség egy egészen furcsa érveléssel lényegében megtiltotta a kluboknak, hogy külföldön versenyezzenek a 2017-es budapesti vizes világbajnokságig. A szövetség ezt nem is tagadja, sőt, megmagyarázza; de ez a helyzet rombolja a hátrányosan érintett klubok és sportolók munkáját, motivációját.
Botrány a magyar szinkronúszó közegben: a kritikusok szerint a szövetség igyekszik megakadályozni, hogy az egyes klubok külföldön versenyezzenek, helyettük a válogatottat szinte külön klubként kezelik és azt futtatják sajátos eszközökkel.
A gyakorlatban mindez úgy néz ki: ha egy egyesület külföldi versenyen szeretne indulni, akkor ehhez engedélyt kell kérnie a Magyar Szinkronúszó Szövetségtől, amely aztán ezt vagy megadja, vagy nem.
Nem a versenyre
Az utóbbi időszakban főleg a „nem” dominált, a válogatott érdekeire hivatkozva több klub nemzetközi versenyen való indulását is megvétózta a szövetség. Az elutasító szöveg általában ez volt: „a Nemzeti Válogatott nemzetközi versenyeken való bírói megítélése érdekében, sportpolitikai célból nem járulunk hozzá. A hivatkozott versenyen a magyar válogatott is részt kíván venni, amely elsőbbséget élvez az elbírálás során”.
Hogy mindez így van, és így is lesz a vizes világbajnokságig, azt maga Haranghy Csaba, a szövetség elnöke is elismerte a klubok felháborodására reakcióképpen írt nyílt levélben. Haranghy úgy látja, ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérhessék, „országos összefogásra, egy irányba haladásra van szükség, akár olyan áron is, hogy a klubok a hosszabb távon elérhető előnyök érdekében lemondanak a rövidtávú érdekekről”.
A korlátozás háttérben az áll, hogy a szinkronúszás pontozásos sportág, amiben sokat számít a szubjektum; a szövetség pedig tart attól, hogy a klubok nemzetközi versenyeken való részvétele esetleg kihathat a válogatottra is.
A Mandiner azon kérdésére, hogy valóban azt gondolják-e, hogy a klubcsapatok miatt esetleg negatívabban értékelnék a bírák a magyar válogatottat, a Magyar Szinkronú Szövetség azt válaszolta: „Hiszünk a bírák elfogulatlanságában, ugyanakkor mindenki ismeri a pontozásos sportágak effajta sajátosságait”.
Nem csak a felnőttek nem mehetnek külföldi versenyre
Külön furcsa, hogy a külföldi versenyekkel kapcsolatos korlátozás nem csak a felnőtt, hanem utánpótláskorú és a junior sportolókra is, akik számára viszont fontos lenne, hogy kellő versenylehetőségük legyen, és ne csak edzenek, hanem meg is mutathassák magukat - ennek elmaradása már a motivációjuk is kihathat.
Lehetne mondani, hogy versenyezzenek itthon, de egyrészt Magyarországon kevés verseny van, másrészt van néhány olyan, főleg budapesti egyesület, amely kiemelkedik a magyar mezőnyből, így számukra a kihívást a külföldi megmérettetések jelentik. Illetve jelentenék, ha a válogatott miatt indulhatnának ezeken a versenyeken.
Az egyesületek részéről elhangzott olyan vélemény is, hogy elképzelhető: a szövetség tart attól, hogy egyes klubok jobban szerepelnének, mint a válogatott.
A Magyar Szinkronúszó Szövetség mindezek kapcsán azt közölte a Mandinerrel: „Amikor a magyar válogatott részt vesz egy versenyen, akkor az országot a válogatott képviseli és nem a klub”. Arra a kérdésünkre pedig, hogy az utánpótláskorúakra miért vonatkozik a korlátozás, azt válaszolták: „Azon versenyekre nem adtunk engedélyt, ahol a magyar válogatott is részt kívánt venni – függetlenül a korosztálytól”.
Talán sikerült kompromisszumra jutni
Miután több helyen is megjelent a fenti visszásságról szóló hír, a szövetség egyeztetést kezdeményezett a klubok vezetőivel a megoldás érdekében. Most pedig jelenleg ott tartanak, hogy december 20-áig a Magyar Úszó Szövetség vezetése tájékoztatni fogja a klubokat arról, hogy a következő év augusztus 31-éig esedékes versenyek közül melyek azok, amelyeken a válogatott el kíván indul. „Ez által a klubok számára sokkal tervezhetőbb lesz a fentiekben részletezett időszak, így nem fordulhat elő, hogy olyan versenyre készülnek, amin a válogatott is rajthoz áll” – közölték.
Egyébiránt a szövetség sikeresnek ítéli meg a bevezetett korlátozásokat, hiszen állításuk szerint jönnek a szponzorok, javult a magyar csapat megítélése is. Mint a Mandinernek írták: „Felállítottunk egy stratégiát, hogy miként fogunk versenyről versenyre haladni. A célunk az, hogy a 2017-es VB-re Magyarországot 80 pont fölé pozícionáljuk a nemzetközi mezőnyben. Az eddigi eredmények már igazolják ennek a stratégiának a helyességét”.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Az oroszok már korábban is élvezhettek mentességet a szankciók alól és ez 2026-ban is előfordul majd.
A szövetségi kapitány szerint valamennyire minden magyar nézi a futballt vagy érdeklődik iránta. A szurkolóknak pedig sok lehetőségük van a véleménynyilvánításra.
Az év végi leállás után nem egyszerű ismét felvenni a ritmust, a testmozgást illetően viszont nem is ajánlott egyből teljes intenzitásra kapcsolni. Íme, néhány tanács a szakemberektől, hogy gördülékeny legyen a sport újrakezdése.
A miniszterelnök videójában személyes formában tekintett vissza a 2025-ös évre.
Tóvári Zsuzsanna sportpszichológust kérdeztük.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
