„Régi megfigyelés, hogy hét évente jön el az életben a változás ideje. Így alakult ez a 2009-ben alapított Mandiner esetében is. De ez valójában nem is lesz nagy változás: Ákos ezután is a közösségünk tagja marad, a Mandinerhez is lesz még köze; én pedig a portál legelső híreinek begépelésétől kezdve a Mandiner vezető szerkesztője vagyok, most csak folytatom a hét éve elkezdett munkát. Lapunk egy megújulási fázis közepén van, de nem fogjuk túlbonyolítani a dolgokat. Szeretnénk erősíteni azt, amiben jók vagyunk; elhagyni azt, amiben kevésbé. Levegőt veszünk, körbenézünk, felfrissülünk, és ez reményeink szerint hamarosan külcsínben és belbecsben is megmutatkozik.
A Mandiner elődlapjaihoz, az UFi-hoz, a Reakcióhoz és az eddigi saját történetéhez hasonlóan továbbra is egy jobboldali, konzervatív, illetve szabadelvű nézeteket felvállaló és képviselő lap marad. Ugyanakkor ezután is nyitottak maradunk a vélemények széles skálája felé, szabad fórumot biztosítunk a közélet eseményeinek megvitatására; miközben minőségi hírszolgáltatást és széles körű szemlézést végzünk, valamint saját riportokban, interjúkban, tudósításokban és publicisztikákban dolgozzuk fel a közélet és más területek folyamatait.
Továbbra is magunkénak valljuk az UFi és köreinek önmeghatározását: hiszünk a szabadságban, a hagyományban, a közösségben, a vélemények sokszínűségében. És a józan észben. És egy polgári Magyarország megteremtésének lehetőségében. Ákosnak sok sikert kívánunk! Maradjanak velünk!”