Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Magánéletének részleteivel próbáltak titkos együttműködésre rávenni egy magyar újságírót az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai – írja a 444. A Magyar Nemzet cikke szerint az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálni fogja az ügyet.
Tavaly decemberben egy magyar újságíró beszervezésére tett kísérletet az Alkotmányvédelmi Hivatal – írja a 444. A cikk szerint az újságíró, akire „G.”–ként hivatkoznak a cikkben, munkába tartott, mikor a hivatal emberei megszólították, majd megkérték, hogy menjen el velük egy helyre, ahol a biztonságát érintő kérdésekről beszélhetnek. Itt aztán az AH emberei „G. magánéletének részleteiről szóló információkat adtak elő, de azt mondták, ezeket nem az AH gyűjtötte, hanem valaki más, »ártó szándékkal«”. A 444 szerint szolgálat emberei azt mondták G.-nek: akkor tudnak „segíteni”, ha aláír egy rendszeres titkos együttműködésről szóló papírt.
A történet hitelességét több, a neve elhallgatását kérő főszereplőt ismerő újságíró, így Somogyi Zoltán, illetve a Mandiner főmunkatársa, Stumpf András is megerősítette Facebookon. Ettől függetlenül konkrét bizonyíték nincs az üggyel kapcsolatban. A Magyar Nemzet arról ír, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a jövő héten foglalkozni fog az üggyel: Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke arról beszélt a lapnak, hogy „az AH főigazgatójának nagyon részletes válaszokat kell adnia, mi is történt pontosan”. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: „jogállamban élünk, vannak korlátok, amiket be kell tartani”.
A Belügyminisztérium a 444 kérdésére csak annyit írt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal ügyei minősített adatnak számítanak.