Rekordalacsony hiány, csökkenő államadósság

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 89 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) 1,0 százaléka volt a második negyedévben, a június végén zárult egy évben pedig 376 milliárd forint, a GDP 1,1 százaléka, a negyedévvel korábbi 1,2 és a tavalyi 1,8 százalék után.  

Az államháztartás névértéken számolt konszolidált bruttó, azaz az uniós módszertannal számolt úgynevezett maastrichti adóssága április-júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent, ami a GDP 75,5 százalékának felel meg a negyedévvel korábbi 77,2, illetve a tavaly év végi 75,3 százalékkal szemben – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, amit a forint gyengülése 58 milliárd forinttal gyengített. 

 Az államháztartás nettó tartozása 23 262 milliárd forintot, a GDP 67,8 százalékát tette ki 2016 második negyedévének végén, a március végi 69,3 és a tavaly év végi 69,1 százalék után.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 28 milliárd, a helyi önkormányzatoké 75 milliárd forint volt a második negyedévben, míg a társadalombiztosítási alapok 13 milliárd forint többlettel zártak.  Eszköz oldalon jelentősen, 492 milliárd forinttal, visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány, amit döntően a külföldi hiteltörlesztés indokolt, ami a hosszú lejáratú hitelek 490 milliárdos csökkenésében jelent meg. 

Így állnak az érték- és az állampapírok

A kötelezettségek terén a rövid lejáratú értékpapírokból számottevő, 272 milliárd forintos, de az előző negyedévi 876  milliárdnál lényegesen kisebb nettó értékpapír-kibocsátás történt. A kincstárjegyeket elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent, közölte az MNB. Az államkötvények negyedéves forgalmát a nettó visszavásárlás jellemezte, ami döntően a külföldiek által tartott állományt érintette. A két ellentétes irányú folyamat eredőjeként a kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya kis mértékben, alig 21 milliárd forinttal növekedett. Nagy összegű hiteltörlesztés következtében jelentősen, 456 milliárd forinttal mérséklődött viszont a külföldről felvett hosszú lejáratú devizahitelek állománya, a központi kormányzat kötelezettségei összességében 381 milliárd forinttal csökkentek. 

A belföldi állampapír kibocsátás és törlesztés eredőjeként az államháztartás tartozása 225 milliárd forinttal emelkedett a lakosság, de 179 milliárddal csökkent a pénzügyi szektor felé, szemben az előző negyedévvel, amikor 451, és 1228 milliárddal nőtt fennálló kötelezettségek állománya a lakosság, illetve a bankszektorral szemben. 

Gyarapodtak a háztartások

A háztartások nettó megtakarítása 477 milliárd forintot, GDP 5,5 százalékát tette ki a második negyedévében, ami valamivel nagyobb az előző negyedévi 452 milliárdnál, de az alacsonyabb GDP miatt 0,4 százalékponttal kisebb arányt jelent. Az év közepén zárult négy negyedévben 1973 milliárd forint, a GDP 5,8 százaléka volt a háztartások nettó megtakarítása, ami jelentős ugyan, az elmúlt két évben a legszerényebb adat. 

A második negyedévben 158 milliárddal nőtt a háztartások készpénz állománya és kissé  (67 milliárddal) bővült a betétállomány is. Bár erősen, 234 milliárddal  emelkedett a folyószámla betétek állománya, ezt részben ellensúlyozta a lekötött betéteknél megfigyelt 183 milliárdos betétkivonás. A háztartások befektetéseiben továbbra is a nettó állampapír-vásárlás a meghatározó, ezen belül is a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott nagyobb kereslet. Szintén bővült a tőzsdei részvényekben és egyéb tulajdonosi részesedésekben kimutatott vagyon, miközben a befektetési jegyek és a pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényekből a nettó eladás volt a jellemző –közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján az MNB.