Az idei év második negyedévében csupán a GDP 1 százalékát tette ki a hiány, míg az előző negyedévhez képest a GDP 77,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államadósság.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 89 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) 1,0 százaléka volt a második negyedévben, a június végén zárult egy évben pedig 376 milliárd forint, a GDP 1,1 százaléka, a negyedévvel korábbi 1,2 és a tavalyi 1,8 százalék után.
Az államháztartás névértéken számolt konszolidált bruttó, azaz az uniós módszertannal számolt úgynevezett maastrichti adóssága április-júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent, ami a GDP 75,5 százalékának felel meg a negyedévvel korábbi 77,2, illetve a tavaly év végi 75,3 százalékkal szemben – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, amit a forint gyengülése 58 milliárd forinttal gyengített.
Az államháztartás nettó tartozása 23 262 milliárd forintot, a GDP 67,8 százalékát tette ki 2016 második negyedévének végén, a március végi 69,3 és a tavaly év végi 69,1 százalék után.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 28 milliárd, a helyi önkormányzatoké 75 milliárd forint volt a második negyedévben, míg a társadalombiztosítási alapok 13 milliárd forint többlettel zártak. Eszköz oldalon jelentősen, 492 milliárd forinttal, visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány, amit döntően a külföldi hiteltörlesztés indokolt, ami a hosszú lejáratú hitelek 490 milliárdos csökkenésében jelent meg.
Így állnak az érték- és az állampapírok
A kötelezettségek terén a rövid lejáratú értékpapírokból számottevő, 272 milliárd forintos, de az előző negyedévi 876 milliárdnál lényegesen kisebb nettó értékpapír-kibocsátás történt. A kincstárjegyeket elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent, közölte az MNB. Az államkötvények negyedéves forgalmát a nettó visszavásárlás jellemezte, ami döntően a külföldiek által tartott állományt érintette. A két ellentétes irányú folyamat eredőjeként a kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya kis mértékben, alig 21 milliárd forinttal növekedett. Nagy összegű hiteltörlesztés következtében jelentősen, 456 milliárd forinttal mérséklődött viszont a külföldről felvett hosszú lejáratú devizahitelek állománya, a központi kormányzat kötelezettségei összességében 381 milliárd forinttal csökkentek.
A belföldi állampapír kibocsátás és törlesztés eredőjeként az államháztartás tartozása 225 milliárd forinttal emelkedett a lakosság, de 179 milliárddal csökkent a pénzügyi szektor felé, szemben az előző negyedévvel, amikor 451, és 1228 milliárddal nőtt fennálló kötelezettségek állománya a lakosság, illetve a bankszektorral szemben.
Gyarapodtak a háztartások
A háztartások nettó megtakarítása 477 milliárd forintot, GDP 5,5 százalékát tette ki a második negyedévében, ami valamivel nagyobb az előző negyedévi 452 milliárdnál, de az alacsonyabb GDP miatt 0,4 százalékponttal kisebb arányt jelent. Az év közepén zárult négy negyedévben 1973 milliárd forint, a GDP 5,8 százaléka volt a háztartások nettó megtakarítása, ami jelentős ugyan, az elmúlt két évben a legszerényebb adat.
A második negyedévben 158 milliárddal nőtt a háztartások készpénz állománya és kissé (67 milliárddal) bővült a betétállomány is. Bár erősen, 234 milliárddal emelkedett a folyószámla betétek állománya, ezt részben ellensúlyozta a lekötött betéteknél megfigyelt 183 milliárdos betétkivonás. A háztartások befektetéseiben továbbra is a nettó állampapír-vásárlás a meghatározó, ezen belül is a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott nagyobb kereslet. Szintén bővült a tőzsdei részvényekben és egyéb tulajdonosi részesedésekben kimutatott vagyon, miközben a befektetési jegyek és a pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényekből a nettó eladás volt a jellemző –közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján az MNB.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
