Kövér: Ugrás közben nem lehet visszafordulni

Kövér László szerint Magyarország 2010-ben történelmének egyik legmélyebb és legösszetettebb válságát élte, a kormányváltás tétje az volt, sikerül-e az országot a csőd széléről visszarántani.

Az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének rendezvényén, szerdán Budapesten azt mondta: magas volt az államadósság és a munkanélküliség 2010-ben, a gazdasági növekedés visszaesett, de nemcsak gazdasági-pénzügyi, hanem társadalmi válság is volt. Nem volt közigazgatás, az állam a működőképessége határán volt, és morális, szellemi értelemben is mély válság volt – tette hozzá a házelnök. 

A padlástól a pincéig, elhamarkodottság nélkül

Úgy fogalmazott, „a padlástól a pincéig mindent át kellett alakítani” azért, hogy Magyarország ismét felfelé ívelő pályára álljon. Az első négy évben 700 törvényt fogadott el az Országgyűlés, és ezek között egy sem akadt, amelyről időközben kiderült volna, hogy elhamarkodott. Kiemelte: a negyedik év végére sikerült elérni, hogy Magyarország gazdasága érezhető növekedésnek indult, ennek ára azonban nem a drasztikus jövedelemcsökkentés volt, mint más országokban.

Közölte: ha ugyanazt a politikát folytatták volna 2010 után, mint az elődeik, azaz minden terhet a munkavállalókra, valamint a kis- és közepes vállalkozásokra helyeznek, akkor egyrészt választási ígéreteiket szegték volna meg, és morális értelemben megbuktak volna a megválasztásuk utáni első hónapban, másrészt a bajt bajjal orvosolták volna, és semmilyen eredményt nem tudtak volna elérni. Ezért új közteherviselési rendszert alakítottak ki, a terheket átcsoportosították és egy részét azokra a multinacionális cégekre, bankokra helyezték, amelyek eddig „kihúzták magukat a felelősségvállalás alól” – mondta.

Fazonírozás és hisztériakeltés

Ezután „háborús állapot” alakult ki, az ország körüli „hisztériakeltés” pedig az alaptörvény elfogadásakor csúcsosodott ki, pedig az alaptörvény a korábbi alkotmányos berendezkedést tulajdonképpen érintetlenül hagyta, csak „fazonírozás” történt – mondta. Emlékeztetett, hogy az alaptörvényben új elem volt a Nemzeti Hitvallás (a preambulum) és néhány fejezet, amely megfogalmazta azokat az értékeket, amelyek alapján a törvényalkotók szerint a közösség életét szervezni kell.

Ezekben a fejezetekben olyan „botrányos dolgok” szerepeltek, mint a Himnusz első sora, a kereszténység mint erkölcsi,  kulturális talapzat, illetve az, hogy a házasságot egy férfi és egy nő kapcsolataként határozzák meg – idézte fel Kövér az akkori bírálatokat.

Csak a magyarok és a lengyelek merik kimondani

Kövér azt mondta: most félúton van a kormány, ugrás közben, amikor megállni és visszafordulni sem lehet, meg kell próbálni átjutni a túlsó partra. Kijelentette, a következő két év sorsdöntő lesz, a kérdés pedig az, hogy konszolidálni tudják-e, amit eddig építettek, hogy az emberek azt érezzék 2018-ban, az ország működik, a helyzet javul.

Arról is beszélt, hogy ebben a pillanatban a magyarok és a lengyelek az egyetlenek, akik ki merik mondani, „Európa nem egy politikai intézményrendszer, nem egy közös piac, egy közös gazdasági vállalkozás, Európa egy több ezer éves kulturális produktum, aminek a kereszténység, mint erkölcsi alap, éppúgy részét képezi, mint a nemzeti kultúrák sokszínűsége”.

Európa addig létezik, ameddig ez a népesség ezzel a kultúrával ezen a földrészen él. Európa gazdasági sikere pedig talán nem elválasztható attól a kultúrától, amelyikben létrejött – jelentette ki Kövér László.