A DK elnöke szerint a jelenlegi hatalom azért akarja egy „kreált, nem létező ellenség legyőzésével” győztesként beállítani magát, mert más területeken nem tud nyerni; ezzel szemben Göncz Árpád kiállta a demokratikus ember igazi próbáját, és hatalomra kerülése után is mértékletes tudott maradni.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint Göncz Árpád volt az első és utolsó olyan köztársasági elnök, aki alkotmányos kötelezettségének eleget téve meg tudta testesíteni a magyar nemzet egységét. A volt kormányfő pénteken, Budapesten az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportja által szervezett, Egy európai plebejus - Göncz Árpád címmel rendezett konferencián beszélt erről. A DK vezetője úgy értékelt: Göncz Árpád mérsékelt polgári demokratikus politikát folytatott egy nyugatos Magyarországon. Kiemelte: a volt államfő emberi minőségben kiemelkedett az őt követők sorában. Gyurcsány Ferenc szerint ez egyebek mellett annak is köszönhető volt, hogy Göncz Árpád úgy gyakorolta hatalmát, hogy közben egy picit mindenki magáénak érezhette az elnöki szerepet.
Nem Soros a válasz
Az ellenzéki politikus közölte: a jelenlegi hatalom „túllépett” Göncz Árpád hagyatékán, hiszen nem érti, hogy a demokratikus európai polgári Magyarország létezésének feltétele a folyamatos párbeszéd fenntartása. „Ha engem kritizálnak, akkor erre a soros válasz nem az, hogy Soros” – üzente a kormányoldalnak, amely szerinte azért akarja egy „kreált, nem létező ellenség legyőzésével” győztesként beállítani magát, mert más területeken nem tud nyerni. Gyurcsány Ferenc szerint ezzel szemben Göncz Árpád kiállta a demokratikus ember igazi próbáját, és hatalomra kerülése után is mértékletes tudott maradni. „Nem állítom, hogy mi, akik gyakorló politikusok vagyunk és időnként kormányoztunk is, mindig, minden pillanatban kiálltuk ezt a próbát, de túlnyomó többségében igen” – tette hozzá.
A rendezvényen Göncz Árpádot méltató beszédet mondott Vitányi Iván, a DK örökös, tiszteletbeli elnöke, Kende Péter, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Debreczeni József politikai elemző, a DK elnökségi tagja, valamint Göncz Kinga volt szociális és külügyminiszter, korábbi EP-képviselő.
Kuncze anekdotázott
A legtöbb személyes anekdotát Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke mesélte a hallgatóságnak. A politikus felidézte első találkozását a volt államfővel, amely egy SZDSZ-frakcióülésen történt 1990-ben Keszthelyen, ahol bejelentették, a párt az MDF-fel kötött megállapodás alapján Göncz Árpádot jelöli az államfői tisztségre.
„Nekem nem volt meg a fazon, nem ismertem őt (...), de ekkor ült mellettem egy idősebb úr (...), aki azt mondta: »Na tessék, én meg megvettem a bérletet!«” – emlékezett vissza az akkor történtekre Kuncze Gábor, aki beszédében az elmúlt 25 év legnagyobb politikusának nevezte Göncz Árpádot. Hangsúlyozta, Göncz Árpád olyan politikai magatartást mutatott, amely mindig megértéssel közeledett a másikhoz, de sohasem merült el valamiféle kritikátlan kompromisszumban. „Ezért volt ő az elmaradt emberarcú rendszerváltás szimbóluma” – mondta.
A rendezvény végén Molnár Csaba, a DK EP-képviselője bejelentette, kezdeményezik, hogy az Európai Parlament brüsszeli székházában termet nevezzenek el Göncz Árpádról.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ha már egy fullbalos elemző is lehűti a támogatói kedélyeket azzal, hogy unja már az ilyen elemzéseket, mert egyszerűen nem igazak, akkor legalább engedtessék meg a kételkedés joga.
A Publicus vezetője szerint a Fidesznek kétszer akkora tartaléka van, mint a Tisza Pártnak.
Példátlanul hergel a DK elnöke.
Aki nem tiszás, az nem akar tiszás lenni.
Dobrevék mikrofon mögé ültek, hogy magukhoz csábítsák a baloldali szavazókat.
„Nekünk még baloldalból is a legalja jutott” – állapította meg.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
