Terrorellenes csomag: az ellenzék szerint közel a megegyezés

Kontrát Károly a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításának általános vitájában azt mondta, a közelmúltban elkövetett párizsi és brüsszeli terrorcselekmények miatt egyértelmű, hogy a terrorizmus a bevándorláshoz is köthető.

Kifejtette: korábban a zöldhatáron keresztül a tömeges bevándorlási hullámmal ellenőrizetlenül juthattak be Magyarország és az EU területére olyan emberek, akik  a hasonló terrorcselekmények potenciális elkövetői lehetnek.

Hozzátette, a brüsszeli terrorcselekmények tanulságait levonták: fokozni kell a biztonsági intézkedéseket, a kormány ezért döntött a törvénycsomag megalkotása mellett. Jelezte, az előterjesztésről háromszor is tárgyaltak a parlamenti pártokkal, lévén kétharmados törvényeket is érint a módosítás.

A javaslat főbb pontjai közül Kontrát Károly kiemelte az értékelő, elemző feladatokat ellátó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását. Hozzátette: a Tibek a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ bázisán jön létre, annak jogutódjaként működő, új nemzetbiztonsági szolgálat lesz.

Leszállítják a büntethetőséget 12 éves korra

Az államtitkár közölte, az alkalmazásszolgáltatók a jövőben nem nyújthatnak olyan titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást, amelynek adataihoz a titkosszolgálatok bírói engedély birtokában nem férhetnek hozzá. Ha az alkalmazásszolgáltató nem működik együtt a hatósággal, akkor bírsággal sújtható – mondta.

Elmondta, ellenzéki kezdeményezésre módosítják a büntető törvénykönyvet (Btk.), és egyes bűncselekmények estén 12 évre szállítják le a büntethetőség korhatárát.

Hozzátette: büntetendőnek minősül a terroristacsoport szervezése, valamint ha valaki egy terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területén átutazik, kiutazik. Büntetendő lesz az, aki nagy nyilvánosság előtt terrorizmus támogatására hív fel, illetve terrorizmust támogató hírverést folytat - részletezte az államtitkár.

Korlátozhatnak egyes tömegrendezvényeket

Kontrát Károly azt mondta, a pénzügyi intézmények esetén az elektronikus úton történő adatkérések bevezetése érdemben gyorsítja fel az Alkotmányvédelmi Hivatal munkáját, amelynek eredményeként a titkosszolgálatok azonos időben láthatják az esetleges pénzmozgásokat.

Mint mondta, módosítják a büntetés-végrehajtási törvényt, vagyis egyes terrorfokozatok elrendelése esetén korlátozhatóak lesznek az elítéltek jogai. Példaként említette, hogy korlátozhatják a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzést, szakképzésben és továbbképzésben való részvételt, illetve, hogy az elítélt milyen tárgyakat tarthat magánál.

Kontrát Károly kitért arra, hogy a módosítás kötelezi a szolgáltatókat, hogy biztosítsák a rendőrök, a mentők és kórházak által használt telefonvonalak folyamatos működését, elérhetőségét.

Szólt arról is, hogy lehetővé válik egyes tömegrendezvények korlátozása, esetleg megtiltása is, ha kettes vagy magasabb készenléti fokozatot rendelnek. Szerinte erre azért van szükség, mert önmagában az is veszélyes lehet, ha egy időben sok ember tartózkodik egy helyen. Jelezte, a módosítás nem vonatkozik a gyülekezési törvény alá tartozó rendezvényekre.

Fidesz: új kihívások miatt szükséges módosítani a törvényeket

Csizi Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és Európa biztonsági helyzete megváltozott, új típusú kihívások jelentek meg. Ezt asszimetrikus háborúként írta le, amely azt jelenti, hogy nem lehet tudni ki, mikor, milyen eszközzel támad. A kormánypárti politikus szerint a brüsszeli robbantások célpontja nem Belgium, hanem Európa volt, ezért arra úgy kell tekinteni, hogy Magyarország ellen is irányult.

Ezért Magyarországnak is fel kell készülni a veszélyre – vonta le a következtetést, rámutatva arra is, kapcsolat van a migráció és a terrorizmus között. Hozzátette: 2015-ben 2 millió migráns érkezett az EU-ba, de sok százezerről nem tudnak semmit.

A javaslat lényegi elemei között említette a Tibek létrehozását, amelyet szerinte három szóval lehet jellemezni: elemez, értékel és tájékoztat. Szerinte ennek révén a többi szolgálattól beérkező információk feldolgozásával jobban ellenőrzött és pontosabb információkat fog kapni a kormány. Jelezte, a Fidesz támogatja a javaslatot, mert Magyarország érdekét szolgálja.

MSZP: apróbb gyógyításra szorul a javaslat

Molnár Zsolt (MSZP) szerint nagyon közel van az egyetértés a javaslatról, de még nem jött létre. Hozzátette: a Tibek adatkezelési szabályait pontosítani kell, és át kell gondolni azt, hogy rendeletben korlátozzák a tömegrendezvényeket. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, az nem fér össze a jogállami működéssel, és ugyan értik, hogy kell valami korlátozás, de szerintük csak a legszükségesebb esetben, egyedi mérlegeléssel.

Közölte, a menekültkérdés és a terrorizmus között éles határvonalat kell húzni, mert azok, akik az eddigi terrorcselekményeket elkövették, uniós állampolgárok voltak. Szerinte az összefüggést nem lehet kizárni, de az összemosás pártpolitikai célokat szolgál.

Molnár Zsolt áttekintette, hogy az eredeti javaslatnak milyen „vadhajtásai” voltak, és úgy látta, hogy komoly vívmány lehet Btk.-módosítás, amely a terrorcselekményeket csírájában képes lesz elfojtani.

KDNP: Párizs és Brüsszel után nem kérdés, hogy szükséges a terrorellenes csomag

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a törvényjavaslat indokoltsága a párizsi és brüsszeli merényletek után nem szorul magyarázatra.

Az előterjesztés egyik legmarkánsabb részének a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását nevezte, e szervezetnek ugyanis – mondta – a lehető legátfogóbb képet kell összeállítania az esetleges terrorfenyegetettségről.

A Tibeket mint nemzetbiztonsági szolgálatot azért kell létrehozni – indokolta a kereszténydemokrata politikus –, mert jelenleg sem a közigazgatás, sem a rendészet, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerében nincs olyan szerv, amely a terrorizmussal, a bűnmegelőzéssel, a nemzetbiztonsági kockázatokkal összefüggő adatokat összesítené, és a kormány döntéseit ezekkel segítené.

Jobbik: hiánypótló szervezet a Tibek

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka üdvözölte, hogy a háromkörös belügyi egyeztetés nyomán visszaköszönnek a normaszövegben az ellenzéki javaslatok is. Szerinte sikerült „megtisztítani” a javaslatot a különféle „túlterjeszkedésektől”.

A Tibek létrehozását úgy kommentálta, hogy egy hiánypótló szervezetről van szó, helyes ugyanis egy értékelő, elemző központ felállítása. E csomag egyedülállósága a Tibek létrehozásában van – fogalmazott. A tömegrendezvények kérdésében azt mondta, helyesnek tartja az egyeztetések után kialakult belügyminisztériumi  állásfoglalást, az eredeti elképzelés ugyanis, amely alapján „bemondásra” tilthatott volna be tömegrendezvényeket a BM, életveszélyes lett volna.

Mirkóczki Ádám szerint a titkosított kommunikációs eszközök felhasználásának kérdése volt az a pont, amely a legnagyobb kritikát váltotta ki. Ezzel kapcsolatban a Jobbik álláspontja az, hogy nem lehet 20. századi „rossz reflexből” származó választ adni egy 21. századi kihívásra, így nem lehet egy az egyben betiltani az ilyen eszközökkel foglalkozó cégeket. Jelezte, pártja kritikája meghallgatásra talált, a parlament előtt fekvő megoldási javaslatot előremutatónak tartják.

A Jobbik képviselője pozitívnak nevezte, hogy ebben az össznemzeti kérdésben pártok közötti egyeztetés volt a BM-ben, és – mint mondta – lehetséges konszenzus a zárószavazáson, ami fontos lépés az ország biztonsága érdekében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Ház előtt fekszik egy honvédelmi terrorellenes csomag is, amellyel kapcsolatban a BM részéről tapasztalt konstruktív hozzáállást vár a szaktárcától.

LMP: konstruktív egyeztetések voltak, de vannak még kifogásolható pontok

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben okkal rendült meg az európai emberek biztonságérzete, új típusú terrorfenyegetettséggel kell szembenézni, és ilyen helyzetben a felelős kormányoknak, parlamenteknek meg kell tenniük a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem szabad olyan hibát véteni, mint amilyet az Egyesült Államok elkövetett 2001. szeptember 11. után, jelesül, hogy a terrorfenyegetettséget a polgárok teljes megfigyelés alá vonására használják fel.

Nem létezhet olyan biztonsági kihívás, amely miatt a szükségesség, arányosság és célhoz kötöttség követelményeinek búcsút mondanának – húzta alá az LMP-s vezérszónok, megjegyezve, hogy ha a szükségesnél nagyobb mértékben készletez információkat a hatalom, az egyben növeli a biztonsági kockázatot is.

Schiffer András szerint is konstruktív légkörben zajlottak az egyeztetések az BM-ben, és örömmel vették, hogy javaslatukra több pont bekerült, bizonyos passzusok pedig – például a politikai gyűlések korlátozásáról – kikerültek a csomagból. Azt is mondta ugyanakkor, hogy szerinte Magyarországon a legnagyobb biztonsági fenyegetettség abból adódik, hogy a terrorellenes feladatokkal megbízott szervezetek széttagoltak. Sürgette ezért, hogy a Terrorelhárítási Központot (TEK) integrálják a rendőrségbe.

Nem megnyugtató az sem – folytatta –, hogy „két szálon fut a történet”, azaz hogy a BM és a honvédelmi tárca külön nyújtotta be a terrorellenes csomagját a parlamentnek. Az LMP-s politikus fő kritikája a BM-előterjesztéssel kapcsolatban arra vonatkozott, hogy hiányosnak tartja az adattovábbítás naplózási szabályait.