Az ellenpélda: Csehország
Csehországban ugyanakkor a privatizáció során nem volt tanácselnökök és párttitkárok, hanem nyitott és agilis emberek tettek szert a cseh ipari kapacitásra – hozta fel az ellenpéldát Orbán Krisztián.
Szerinte a két ország között a másik nagy különbség, hogy a cseheknél nem maradt el a lusztráció, vagyis a tényleges átvilágítás. Aki a cseh állambiztonsági szolgálatoknál vagy a Csehszlovák Kommunista Pártban tisztséget töltött be, nem foglalhatott el pozíciót 1990 után húsz évig. „Azt ugye nem kell mondanom, hogy ezzel kapcsolatban mi hogy állunk” – jegyezte meg a közgazdász. A közönség reakcióiból ítélve valóban nem kellett. Nem csoda hát, hogy a magyarok „járadékvadászatba kezdtek”, azaz állami kapcsolatokon keresztül igyekeztek több pénzt szerezni – magyarázta az előadó. Így jutottunk el 2010-hez, amikorra „az elit a közvélemény és a hatalom szempontjából is hiteltelenné vált”. Rövidesen a tehetség helyett már csak a kapcsolatok számítottak.