„Hajnal előtt van a legsötétebb” – Orbán Krisztián a magyar elit kudarcáról
2016. április 25. 10:11
A magyar elit problémáinak gyökere a rendszerváltásig nyúlik vissza, ekkor követték el ugyanis az „ősbűnt”, a privatizáció teljes elrontását; és ez indította el azt a lavinát, melynek következtében 2010-re a magyar elit megbukott – mondta Orbán Krisztián közgazdász a Szeretem Magyarországot Klub által szervezett hétvégi Elit 2020 konferencián.
2016. április 25. 10:11
p
0
0
103
Mentés
„A magyar elit megbukott 2010-ben, csak ezt senki nem vette észre” – szögezte le Orbán Krisztián közgazdász a Szeretem Magyarországot Klub által szervezett hétvégi Elit 2020 konferencián. A Moholy–Nagy Művészeti Egyetemen a magyar elit számos képviselője gyűlt össze, hogy szembesüljön saját erényeivel, hibáival – és lehetőségeivel.
A közgazdász szerint 2010 tragédiája, hogy Orbán Viktor akkor és ott körbenézve egy „totálisan megbukott rendszert” látott, ám sehová sem tudott nyúlni megoldásért. A politika ugyanis abból főz, amije van. Az elit által megszabott keretek között gondolkodik. Márpedig 2010-ben az elit nem tudott semmilyen ötlettel előállni. A vezérkar tehát improvizált. „Láttuk, mi lett belőle.”
Orbán Krisztián azonban úgy véli, a problémák gyökere egészen 1990-ig nyúlik vissza. Az „ősbűnt” ugyanis ekkor követték el. Ez szerinte a privatizáció, amelyet jobban el sem lehetett volna rontani – állította az előadó. „Magyarország akkor azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy ha nagyapádnak volt valamije és azt a magyar állam ellopta tőled, az pech”. A nyers kijelentést a közönség keserű, ám egyetértő kacajjal fogadta. A közgazdász szerint ez a tett különösen elfogadhatatlan, hiszen az ügyért – a tulajdonjog szentségéért – évszázadokkal korábban Rákóczi még szabadságharcot vívott.
Az ellenpélda: Csehország
Csehországban ugyanakkor a privatizáció során nem volt tanácselnökök és párttitkárok, hanem nyitott és agilis emberek tettek szert a cseh ipari kapacitásra – hozta fel az ellenpéldát Orbán Krisztián.
Szerinte a két ország között a másik nagy különbség, hogy a cseheknél nem maradt el a lusztráció, vagyis a tényleges átvilágítás. Aki a cseh állambiztonsági szolgálatoknál vagy a Csehszlovák Kommunista Pártban tisztséget töltött be, nem foglalhatott el pozíciót 1990 után húsz évig. „Azt ugye nem kell mondanom, hogy ezzel kapcsolatban mi hogy állunk” – jegyezte meg a közgazdász. A közönség reakcióiból ítélve valóban nem kellett. Nem csoda hát, hogy a magyarok „járadékvadászatba kezdtek”, azaz állami kapcsolatokon keresztül igyekeztek több pénzt szerezni – magyarázta az előadó. Így jutottunk el 2010-hez, amikorra „az elit a közvélemény és a hatalom szempontjából is hiteltelenné vált”. Rövidesen a tehetség helyett már csak a kapcsolatok számítottak.
A fenti okok összessége odáig vezetett, hogy – noha a két ország GDP-je a rendszerváltáskor még nagyjából egyenlő volt – ma a csehek negyven százalékkal előttünk járnak.
A reményt az új generáció jelenti
Orbán Krisztián a kritika mellett megoldásra is javaslatot tett, ám figyelmeztette a jelenlevőket: az ország felzárkóztatása generációkon átívelő feladat lesz. Ehhez első lépésként ki kell tekintenünk a világra. Fel kell ismernünk, hogy a külföld mekkora piacot jelent. „Export-logikával” kell gondolkodnunk, mert ez a megoldás arra, hogy az elit meg tudjon élni az állam nélkül, s így „kiüthesse a járadékvadászatot a felzárkózás útjából”.
A szemléletváltásra van is esély – fejtette ki a közgazdász. Felnövekvőben van ugyanis egy új elit, a Nyugaton tanult sikeres réteg, amely példát mutathat. Egy generáció, amely jóval szkeptikusabb a hatalommal szemben, „nem esküdött fel valamelyik megbolondult politikusra”.
Erre az új elitre támaszkodva tehát lehet jövőnk – állítja Orbán Krisztián –, mert bár az ország tagadhatatlanul mélyponton van, hihetünk benne, hogy „hajnal előtt van a legsötétebb”.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Az amerikai chipgyártás zászlóshajója süllyedni látszik – a kapitány mindenesetre már elhagyta a hajót. A bukás kérdéseket vet fel nemcsak a vállalat üzleti modelljével, hanem az amerikai chiptörvénnyel kapcsolatban is, amit Trump egyelőre szimpla pénzpazarlásnak tart.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 103 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mabarta
2016. április 26. 19:38
Már 1990 is késö volt, mert a dolgok a nyolcvanas években böven elindultak. Az elvtársak maguknak csináltak törvényeket, amiröl akkor rajtuk kívül a kutya sem tudott, nem hogy cselekedni mert volna, de a privatizáció már akkor javában folyt. S még ha a magyar állam lopta volna el dolgokat, de azt amit a magyar állam 1945-1950 között ellopott, azt az elvtársak tették zsebre 1985-1995 között. Azaz végülis a mai vagyonok nagy része abból a kettös lopásból származik, amit a kommunisták (és szekértolóik) követtek el mind a nagyvenes években mind a nyolcvanasokban. Az ország meg csak nézte. Kátlem, hogy a mai nemzedék, aki ebböl az alomból származik, képes lenne egy tisztességesebb útra lépni.
Nem kéne ennyire idealizálni a nyugatot, amikor Brüsszelben van Horn-terem, és a vörös csillagot ellenző kormányunkat kártérítésre kötelezték.
Az meg közhely, hogy a fiatalság a reménységünk. De egyészen biztosan nem azért, mert nyugaton tanult. Orbán nem azért lett sikeres magyar politikus, mert nyugaton tanult, hanem mert tehetséges és eszes. Tőle lehet tanulni a fiatalságnak, és főleg lehet még jobban csinálni. Sőt, még sokkal jobban is lehetne. Rajta!!!!
De egyet nem szabad se fiatalnak, se idősnek: tagadni, hogy Orbán magasra tette a lécet.
1 ponthoz: az utcánkban lakik egy ismerős, Prágában végzett közgazdász, a felesége cseh.
Na ők meg rohadtul szidták/szidják a cseh privatizációt.
Igaz sokan visszakaptak romos épületeket, de a földek nagyrészét már lehetetlen volt (épület van rajta stb). Fillérekért megszabadultak tőle ahogy nálunk a kárpótlási jegytől.
Ugyanaz a történet pepitában. Az "ipari kapacitások" visszaszerzését is cseszhették, ha nem volt már tudás, tőke hozzá.
Egyedül azok jártak jól akik viszonylag épen visszakaptak valamit, volt tőke és tudás (jellemzően rég külföldön élők)