Az államháztartási törvény legújabb módosítása szerint a kormány akkor is dönthet egy kiemelt közfeladat ellátásáról, ha az előirányzat csak később biztosítható. Korábbi sajtóhírekkel ellentétben túlzás rendeleti költségvetésről beszélni, hiszen csak a havonta felgyűlt maradvány felhasználásáról dönthet a kormány, és így nem nyitott a fedezet nélküli hirtelen kötelezettségvállalás lehetősége.
Módosította a parlament szerdán az államháztartási törvényt, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezettséget vállalni – meghatározott kivételekkel a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet.
A most megszavazott jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez – költségvetés-technikai szempontból – a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani.
A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről, az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter pedig e döntés alapján intézkedik az előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent.
Az átcsoportosítás kizárólag a meglévő megtakarításokból történhet
A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e körben sem dönthet sem a kormány, sem a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről.
A forrásbiztosítás kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel, emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van az első félévre vonatkozó, 40 százalékos mértékű felhasználási korláthoz – írták.
Az előirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az érintett fejezetet irányító szerv jóváhagyása. A törvénymódosítás ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy az előirányzatokat ott használják fel, ahol a tényleges kiadási szükséglet – akár év közbeni új vagy módosított kormányzati intézkedések végrehajtásával összefüggésben - felmerül.
Lázár: Nincs szó rendeleti költségvetésről
A Miniszterelnökség szerint a mostani módosítással nagyobb mozgástér nyílik a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteken belül keletkező megtakarítások kormányzati cél szerinti rugalmas felhasználására.
Kiemelték ugyanakkor, hogy a polgári törvénykönyv alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget.
A törvény egyértelművé teszi – mint azt az indoklás tartalmazza –, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása nem annak terhére történő közvetlen kötelezettségvállalással, hanem előirányzat-átcsoportosítással történik. Ezzel a jogszabály szövege a többéves gyakorlathoz fog igazodni úgy, hogy a felhasználás keretében a kormány ténylegesen előirányzat-átcsoportosításról dönt.
Lázár János egy március eleji sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az államháztartási törvény tervezett módosítása rendeleti költségvetésre ad-e lehetőséget, azt felelte: nem erről van szó, az előterjesztés arról szól, hogy a havonta felhalmozódó maradványt hogyan használhatja fel a kormány.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Budapesten ma nagy baj van, de akár már holnap érkezhet a segítség. Orbán Viktor ugyanis hű a szavához.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell. Soha rosszabb évkezdetet!” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
