Az államháztartási törvény legújabb módosítása szerint a kormány akkor is dönthet egy kiemelt közfeladat ellátásáról, ha az előirányzat csak később biztosítható. Korábbi sajtóhírekkel ellentétben túlzás rendeleti költségvetésről beszélni, hiszen csak a havonta felgyűlt maradvány felhasználásáról dönthet a kormány, és így nem nyitott a fedezet nélküli hirtelen kötelezettségvállalás lehetősége.
Módosította a parlament szerdán az államháztartási törvényt, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezettséget vállalni – meghatározott kivételekkel a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet.
A most megszavazott jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez – költségvetés-technikai szempontból – a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani.
A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről, az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter pedig e döntés alapján intézkedik az előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent.
Az átcsoportosítás kizárólag a meglévő megtakarításokból történhet
A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e körben sem dönthet sem a kormány, sem a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről.
A forrásbiztosítás kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel, emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van az első félévre vonatkozó, 40 százalékos mértékű felhasználási korláthoz – írták.
Az előirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az érintett fejezetet irányító szerv jóváhagyása. A törvénymódosítás ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy az előirányzatokat ott használják fel, ahol a tényleges kiadási szükséglet – akár év közbeni új vagy módosított kormányzati intézkedések végrehajtásával összefüggésben - felmerül.
Lázár: Nincs szó rendeleti költségvetésről
A Miniszterelnökség szerint a mostani módosítással nagyobb mozgástér nyílik a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteken belül keletkező megtakarítások kormányzati cél szerinti rugalmas felhasználására.
Kiemelték ugyanakkor, hogy a polgári törvénykönyv alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget.
A törvény egyértelművé teszi – mint azt az indoklás tartalmazza –, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása nem annak terhére történő közvetlen kötelezettségvállalással, hanem előirányzat-átcsoportosítással történik. Ezzel a jogszabály szövege a többéves gyakorlathoz fog igazodni úgy, hogy a felhasználás keretében a kormány ténylegesen előirányzat-átcsoportosításról dönt.
Lázár János egy március eleji sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az államháztartási törvény tervezett módosítása rendeleti költségvetésre ad-e lehetőséget, azt felelte: nem erről van szó, az előterjesztés arról szól, hogy a havonta felhalmozódó maradványt hogyan használhatja fel a kormány.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
Orvosi vizsgálatok alapján 18 könnyebb és 5 súlyosabb sérültje van a balesetnek.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
Már vizsgálják a jogi, alkotmányos, büntetőjogi feltételeket. Sőt, ismét felmerült a halálbüntetés témája.
Bod Péter Ákos biztosra veszi, hogy módosítani kell majd a jövő évi költségvetést.
A robbanások során mintegy 56 ezer tonna beton dőlt a földre.
A találatával szépített a Liverpool.
