A központi költségvetés 17,6, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2, az elkülönített állami pénzalapok pedig 33,4 milliárd forintos többlettel zárt januárban. A kiadások a tavalyi év januárjához képest 113,8 milliárddal csökkentek, a bevételek pedig 42,2 milliárd forinttal nőttek – írja az NGM.
Az államháztartás központi alrendszerének január havi többlete 92,2 milliárd forint lett, ami megegyezik a február elején közölt előzetes számokkal – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn a kormany.hu oldalon. A részletes tájékoztatás szerint a központi költségvetés 17,6, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2, az elkülönített állami pénzalapok pedig 33,4 milliárd forintos többlettel zártak, ami szintén megfelel a korábban közölt adatnak. Egy évvel korábban, 2015. januárjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 53,8 milliárd forint volt.
A NGM közlése szerint a januári egyenlegek eltérő alakulásában főként az idei magasabb adóbevételek – általános forgalmi adó (áfa), személyi jövedelemadó (szja), szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek – játszottak szerepet. Az uniós programok tavalyhoz képest mérsékeltebb kiadásai a 2007-2013-as ciklus operatív programjainak zárásához, illetve az új, 2014-2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutásához köthetőek – áll a tájékoztatásban.
Támogatások visszaesése csökkentette a kiadást
A központi költségvetés kiadása januárban 745,5 milliárd forint 113,8 milliárd forinttal kevesebb volt, mint az elmúlt év azonos hónapjában, ami főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak mérséklődésével függ össze. Emellett jelentős mértékben elmaradtak a 2015. évi januári kiadásoktól az egyedi és normatív támogatások, a lakásépítési támogatások, a kamatkiadások, valamint az EU kiadásaihoz történő hozzájárulások is – írja az NGM.
A kamatkiadások idén januárban 37 milliárd forintot tettek ki, ami 11,9 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A kamatbevételek 2,1 milliárd forintot értek el, ami 24,4 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó nettó kamatkiadás 34,9 milliárd forint volt, összesen 12,5 milliárd forinttal magasabb az előző év januárjához képest. Ennek a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása az oka – írja az NGM.
A bevételek is nőttek
2016 első hónapjában a központi büdzsé bevétele 42,2 milliárd forinttal lett magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjában az áfából 244,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 33,9 milliárd forinttal haladta meg. Az szja-ból származó bevétel az év első hónapjában 173,7 milliárd forint volt, 10,4 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Az eltérés oka a nagyobb bérkiáramlás miatt befizetett előleg növekedése volt.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első hónapjában 74,3 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 4,3 milliárd forinttal alacsonyabb. Az üzemanyagok értékesítéséből 43,6 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, 1,0 milliárd forinttal több a bázisidőszakinál. A dohánygyártmányok jövedéki adója 23,2 milliárd forint volt, 1,7 milliárd forinttal haladta meg a tavaly januárit. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel az év első hónapjában 24,2 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi bevételnél 6,4 milliárd forinttal alacsonyabb. A csökkenés hátterében az illetékköteles tranzakciók körét érintő jogszabályváltozások hatása áll.
Társasági adóból az év első hónapjában 7,0 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 23,7 milliárd forinttal kevesebb mint egy éve. Ennek oka, hogy a vállalkozások mintegy 40 milliárd forint összegben rendelkeztek sport-, film- és előadóművészeti szervezetek támogatásáról 2015. decemberben esedékes adóelőlegeik és adóelőleg-kiegészítéseik terhére. Ezen felajánlások pénzforgalmi kiutalása nagyobbrészt, 29,1 milliárd forint összegben csak 2016 januárjában teljesült – közölte az NGM.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
Fontos, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását helyesen értelmezzük – áll a tárca csütörtöki közleményében.
A hároméves költségvetési terv 2026-ra és 2027-re enyhe csökkentést irányoz elő a katonai kiadásokban.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
