„Az ország versenyképességének javítását és gazdaságának növelését célozza a bürokráciacsökkentés” – mondta a Lázár János az MTI-nek adott interjúban.
Az állam elhízott, ezért lassú
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Albert Einstein idézettel folytatva foglalta össze a bürokráciacsökkentés alapelvét:„az állam a mi szolgánk és ne mi legyünk az állam rabszolgái”. A miniszter szerint jelentős bürokrácia az oka, hogy miközben a többi visegrádi ország versenyképessége folyamatosan javul, Magyarországon ez a növekedés nem elég dinamikus. Szerinte az állam elhízott ezért lassú, így lemarad a versenyben. A bürokrácia csökkentésével javulnak a nemzetközi verseny-pozícióink is – fogalmazott.
A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen – tette hozzá.
Csökkenteni kell az állami alkalmazottak számát
A miniszter elmondta, hogy más országok lényegesen kisebb apparátussal dolgoznak, és Magyarországnak ezen a téren is el kell érnie a visegrádi országok vagy az Európai Unió átlagát. Fenntarthatatlan az, hogy a foglalkoztatottak között az állami alkalmazottak aránya mintegy 20 százalékos, miközben Lengyelországban arányuk nem éri el a 10 százalékot, és Csehországban is 13 százalék alatt van – közölte.
A Miniszterelnökség ezért olyan új kormányzati modellre tesz javaslatot, amelyben a központi államirányítás, a stratégiaalkotás és a döntéshozatal minisztériumokba szerveződik, míg a területi szintű államigazgatás a járási és kormányhivatalokba kerül. A közigazgatási rendszer átalakításának első lépéseként felállított járási és kormányhivatali rendszer mára mindenki számára bizonyította a hatékonyságát. A kormányablakok segítségével olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb lett az ügyintézés.
Felfelé haladva egyre átláthatatlanabb az állam
Az államszervezetben a probléma elsősorban nem lent, hanem fenn van, felfelé haladva egyre nagyobb és átláthatatlanabb az állam. A legtöbben a központi államigazgatás mintegy 90 intézményében dolgoznak – tette hozzá Lázár János, rámutatva arra, hogy ezért tett javaslatot az 50 ezer embert foglalkoztató 73 háttérintézmény átszervezésére. „Ma már sokkal inkább úgy tűnhet: nem a minisztériumnak van háttérintézménye, hanem a háttérintézménynek van minisztériuma” – jegyezte meg, példaként említve az agrártárca egyik hivatalát, ahol többen dolgoznak, mint a minisztériumban, vagy a mintegy hatszáz fős Oktatási Hivatalt, emlékeztetve: a területtel foglalkozó államtitkárság mindössze ötvenfős.