Nem változott a román külügyminisztérium elutasító álláspontja a Magyarország által Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitni szándékozott konzuli irodák ügyében – derült ki a bukaresti külügy válaszából, amelyet a tárca a Krónika ezzel kapcsolatos kérdésére adott. Románia eközben két új konzuli irodát szeretne nyitni a harmincezres kárpátaljai románság számára.
Továbbra sem hajlandó a Magyarország által kért új konzuli irodákat megnyitni Erdélyben a román kormány – derítette ki a Krónika. A lap annak kapcsán érdeklődött a bukaresti külügynél, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a román fővárosba való látogatásakor leszögezte: megváltozott a korábban fagyos hangulat a román-magyar viszonylatban az új román kormány hivatalba lépésével.
A magyar kormány 2013 áprilisában kezdeményezte a két konzuli iroda alapítását a román kormánynál Nagyváradon és Marosvásárhelyen, amit 2014 nyarán indoklás nélkül utasított vissza a román vezetés. Budapest az elutasítás nyomán a román nagykövetet is bekérette, Bukarest ugyanakkor azt állította: megindokolták a konzuli irodák megnyitásának elutasítását.
A korábbi válasz az érvényes
Romániában a bukaresti nagykövetség és konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus.
A külügy azzal válaszolt a Krónikának: „Ami Magyarország azon kérését illeti, miszerint két konzuli irodát nyitna Romániában, Nagyváradon, illetve Marosvásárhelyen, a román fél válaszát már 2014-ben közöltük”.
Magyarországon, ahol összesen húszezer román van, a budapesti nagykövetségen kívül Gyulán és Szegeden működik főkonzulátus.
Román terjeszkedés
A lap megjegyzi: miközben Bukarest sokallja a meglévő magyar külképviseletek számát, a külhoni románoknak nyújtott állampolgárság apropóján is bővítette saját diplomáciai képviseleteinek számát. A Moldovai Köztársaságban például a chişinăui nagykövetségen kívül Románia főkonzulátust működtet Cahulon és Bălţi-ben, tovább nemrég nyitott konzuli irodát Ungheniben.
Emellett Bukarest 2014 októberében azzal fordult az ukrán vezetéshez, hogy a már meglévő képviseletek mellett konzuli irodát nyitna a kárpátaljai Aknaszlatinán és Técsőn, az ottani harmincezres románság szolgálatára.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A megélhetési válság és az adóemelések együtt robbantották ki az elégedetlenséget.
A külügyminiszterük nagyon dicsérte az ukránok kitartását, de mondott kacifántos dolgokat is az Euronews stúdiójában.
A magyarok versenyelőnyhöz jutottak, Románia jelentős költségvetési bevételektől esik el.
Csaknem egymillió megawattóra áram importjára szorultak rá az ukránok januárban, nagyrészt Magyarországról tudták beszerezni.
„Nekünk még baloldalból is a legalja jutott” – állapította meg.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
A közintézményekbe vetett és az állampolgárok közti minimális bizalmat egyaránt megsemmisíti, ha állóháború alakul ki a kormányzat és a bírói kar között.
