Nem változott a román külügyminisztérium elutasító álláspontja a Magyarország által Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitni szándékozott konzuli irodák ügyében – derült ki a bukaresti külügy válaszából, amelyet a tárca a Krónika ezzel kapcsolatos kérdésére adott. Románia eközben két új konzuli irodát szeretne nyitni a harmincezres kárpátaljai románság számára.
Továbbra sem hajlandó a Magyarország által kért új konzuli irodákat megnyitni Erdélyben a román kormány – derítette ki a Krónika. A lap annak kapcsán érdeklődött a bukaresti külügynél, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a román fővárosba való látogatásakor leszögezte: megváltozott a korábban fagyos hangulat a román-magyar viszonylatban az új román kormány hivatalba lépésével.
A magyar kormány 2013 áprilisában kezdeményezte a két konzuli iroda alapítását a román kormánynál Nagyváradon és Marosvásárhelyen, amit 2014 nyarán indoklás nélkül utasított vissza a román vezetés. Budapest az elutasítás nyomán a román nagykövetet is bekérette, Bukarest ugyanakkor azt állította: megindokolták a konzuli irodák megnyitásának elutasítását.
A korábbi válasz az érvényes
Romániában a bukaresti nagykövetség és konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus.
A külügy azzal válaszolt a Krónikának: „Ami Magyarország azon kérését illeti, miszerint két konzuli irodát nyitna Romániában, Nagyváradon, illetve Marosvásárhelyen, a román fél válaszát már 2014-ben közöltük”.
Magyarországon, ahol összesen húszezer román van, a budapesti nagykövetségen kívül Gyulán és Szegeden működik főkonzulátus.
Román terjeszkedés
A lap megjegyzi: miközben Bukarest sokallja a meglévő magyar külképviseletek számát, a külhoni románoknak nyújtott állampolgárság apropóján is bővítette saját diplomáciai képviseleteinek számát. A Moldovai Köztársaságban például a chişinăui nagykövetségen kívül Románia főkonzulátust működtet Cahulon és Bălţi-ben, tovább nemrég nyitott konzuli irodát Ungheniben.
Emellett Bukarest 2014 októberében azzal fordult az ukrán vezetéshez, hogy a már meglévő képviseletek mellett konzuli irodát nyitna a kárpátaljai Aknaszlatinán és Técsőn, az ottani harmincezres románság szolgálatára.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
„De jó lenne, ha lenne egy Orbánom, de jó lenne, ha lenne egy Lech Walesám” – fogalmazott Ion Țiriac.
Nem a tudásszomj hiánya, hanem egészen más miatt csukják be kapuikat négy óromániai megyében is.
Az ukrán Nemzeti Gárda tisztje vallotta be, hogy még a tarifákban sem tévedtünk.
A román kormány nyári adóemelése és a gyengülő bizalom látványosan visszavetette a román lakosság vásárlási kedvét. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza – ilyen mértékű zuhanást legutóbb a 2008–2009-es válság idején mértek.
Megkongatta a vészharangot a román professzor.
A Főügyészség három román állampolgárt állít bíróság elé.
Az intézményvezető nem válaszolt kérdéseinkre, és most a vele készült beszélgetést is töröltetné cikkünkből. Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotrányával kapcsolatban pedig a rendezvény „szervezőire” tolta a tájékoztatás felelősségét.
