Tiszta város: A Simicska-oszlopok után az óriásplakátok is eltűnhetnek Budapestről

A Fővárosi Közgyűlés szeptemberben döntött arról, hogy 2015. október 31-ével felbontja a Mahir Cityposter Kft.-vel kötött 2006-os szerződést, ami alapján a cég elhelyezhette a reklámvilágban csak Mahir-oszlopokként emlegetett hirdetési felületeket a budapesti közterületeken. A döntés értelmében a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahirnak két hónapja lett volna az oszlopok elbontására, azonban ők megtámadták a szerződésbontást a bíróságon, és egyetlen oszlopot sem bontottak el december 31-ig.

A Fővárosi Törvényszék gyorsan kitűzte az első tárgyalás időpontját 2016. január 11-re, a Mahir ideiglenes intézkedésként azt kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el az önkormányzatot az oszlopok elbontásától. A Fővárosi Közgyűlés azonban december 22-i rendkívüli ülésén – azzal az indoklással, hogy rendezettebb állapotokat teremtsen a közterületi reklámok terén – úgy döntött, hogy a bontásra adott határidő lejártát követően, még a január 11-i bírósági tárgyalást megelőzően elbontatja az oszlopokat a Budapesti Közút Zrt.-vel.

761 hirdetési henger tíz nap alatt

A  reklámcég oszlopainak elbontása nem feltétlenül békés körülmények között zajlik majd, mivel a tulajdonos erősen vitatja a Fővárosi Önkormányzat intézkedését. És nem csak egy-két hengerről van szó: a 2006-os szerződés értelmében 621 hagyományos, úgynevezett ragasztott, és 140 belsővilágítású oszlopa van a Mahirnak városszerte. 

A Mahir 2006-ban csak az egyik győztese volt a Fővárosi Önkormányzat utcabútortenderének (az Intermédia Kft. mellett), azonban a kiírásban foglalt elképzelésekből csak a közfunkció nélküli hengerek maradtak, az új fejlesztések viszont nem valósultak meg – nem telepítettek légszennyezettséget mérő berendezéseket, az internetterminálok pedig vagy nem készültek el, vagy nem működtek.

Cidade Limpa a vizuális környezetszennyezés ellen

A Mandiner értesülései szerint az oszlopok eltüntetése egy nagyobb koncepció része, amit a tavasz folyamán újabb városképvédelmi lépés követhet. A nagyvárosokra jellemző jelenség, hogy különféle reklámok és cégérek borítják a közterületeket, ami sokak szerint nem más, mint vizuális környezetszennyezés. Erre a problémára adott radikális válaszként hirdette meg 2006-ban São Paulo polgármestere, Gilberto Kassab a tiszta város (angolul clean city) mozgalmat. A portugálul Cidade Limpa névre hallgató intézkedéscsomag kitiltotta a brazil nagyvárosból a hirdetések és reklámfeliratok jelentős részét, újra láthatóvá téve az épületeket és nagy mértékben csökkentve a reklámzajt.

São Paulo köztereiről 15 ezer óriásplakátot távolítottak el, ami teljesen megváltoztatta a városképet. A brazil város turisztikai irodája a következő videóban foglalta össze, hogyan változott meg az látvány:

Tilalmi övezetek Barcelonában és Franciaországban

A brazil metropoliszon kívül Európában is több helyen hasonló útra léptek. Franciaországban országos szintű jogszabály szabályozza az outdoor reklámfelületeket, például a műemlékeken teljes mértékben, azok száz méteres körzetében pedig részlegesen tiltja hirdetések elhelyezését, míg a tízezres lélekszám alatti települések esetén egyes nagy felületű reklámhordozók kihelyezését tiltja meg.

Barcelonában övezetenként szabályozzák a reklámintenzitást. A történelmi és kulturális értéket hordozó negyedekben, épületeken, illetve ezek környékén teljes reklámtilalom van érvényben, ugyanez vonatkozik a parkokra és a temetőkre is. A korlátozott zónákban kizárólag utcabútorokon és az önkormányzat kezelésében lévő felületeken lehet hirdetni.

A Mandiner városházi forrásai szerint a budapesti szabályozás is ebbe az irányba mozdulhat el, várhatóan a tavasz folyamán terjesztik be azt a módosítást, aminek eredményeként eltűnhetnek az óriásplakátok a városból. Még nyitott kérdés, hogy a teljes városra, vagy a belső negyedekre vonatkozik majd csak a szigorítás.