Közzétette az Európai Bizottság a Paks II projekt esetleges állami támogatáshoz kapcsolódó vizsgálatról szóló álláspontjának összefoglalóját. A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint azonban a dokumentum számos pontatlanságot és félrevezető állítást tartalmaz. A magyar kormány megítélése szerint továbbra sincs szükség a beruházás állami támogatására.
Az Európai Bizottság hivatalos lapjában közzétették a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálatról a bizottsági álláspont összefoglalóját, ami a magyar kormány megítélése szerint számos pontatlanságot, félreértést, megalapozatlan és félrevezető állítást tartalmaz.A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
Kiemelik: a magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére. A november 23-i döntésből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság a közel 2 éves versenyjogi egyeztetéseket követően sem tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar fél álláspontját – miszerint a beruházás nem tartalmaz állami támogatást – megcáfolná. Mint ahogy azt Margrethe Vestager biztos asszony is hangsúlyozta, „tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére” az Európai Bizottság időt kér arra, hogy átfogó vizsgálatot folytasson le és a brüsszeli eljárásrend alapján lehetőséget biztosítson más tagállamoknak, piaci szereplőknek, harmadik feleknek, hogy kinyilváníthassák véleményüket – áll a közleményben.
Kormány: Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére
Közölték azt is, hogy a kormány álláspontja szerint a Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is, a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel. Ezt a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n teljes terjedelmében elérhető – írták.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság november 23-i döntése figyelmen kívül hagyja azt az állami támogatás szempontjából lényeges körülményt, hogy a finnországi Hanhikivi 1 atomerőművi beruházásban – amely műszaki tekintetben nagymértékben hasonlít a Paks II projekthez – egy konzorcium keretein belül magánbefektetők is szerepet vállaltak, akik megfelelő szintű nyereségességet várnak el a finn atomerőművi projekttől. Annak ellenére, hogy a konzorciumban önkormányzati és orosz állami tulajdonú szereplők is jelen vannak, a Bizottság nem kérdőjelezi meg, hogy a „finn testvérprojekt” piaci alapon, állami támogatás nélkül valósul meg.
A Miniszterelnökség közlése szerint a Bizottság félrevezető módon arra kéri fel a harmadik feleket, hogy az állami támogatással kapcsolatosan tegyék meg észrevételeiket, holott annak meglétét még egyáltalán nem bizonyította. A beruházás tőkeköltségének és megtérülésének kiszámításával kapcsolatosan a magyar fél több olyan metodológiai hibára is rávilágított a Bizottsággal történő egyeztetések során, amelyek a Bizottság álláspontjának megalapozottságát kérdőjelezik meg. A bizottsági állásfoglalásban sugalltakkal ellentétben, a magyar kormány az elmúlt közel két év során a Bizottság kéréseinek eleget téve, minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott az értékelés elvégzéséhez. A kormány korábban is jelezte, hogy a Bizottság bizonyos feltételezett megállapításai nem helytállóak, ezért a félreértésekre tételesen fog reagálni a következő beadványában. A magyar kormány áll a formális vizsgálat elé, amelynek során fenntartja, hogy a beruházás nem tartalmaz állami támogatást – olvasható a közleményben.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
A minden érzékszervre ható élmény egy másik valóságba repíti majd a nézőket.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
