Senki nem emlékszik, hogy bejárt volna az ELTE politológia szak előadásaira Farkas Flórián, miközben ilyen néven két szakon is adtak le szakdolgozatot két év különbséggel – írja a Magyar Nemzet. A lapnak és az LMP-nek az egyetem munkatársai máshogy indokolták meg, miért nem tekinthetnek bele a munkákba.
A parlament honlapja szerint Farkas Flórián roma politikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán politológia szakon szerzett diplomát 2005-ben. Életrajzi adatai alapján Farkas 2001 és 2005 között járt az egyetemre, ahol rövid ideig óraadó tanár is volt – írja a Magyar Nemzet.
A lap szeretett volna betekinteni a szakdolgozatba, így megkereste az ELTE jogi karát, ahol megerősítették: valóban szerepel Farkas Flórián szakdolgozata az adatbázisukban, azonban azt nem 2005-ben, hanem két évvel korábban, 2003-ban adta le a szerző. A dolgozat témája az országgyűlési képviselők mentelmi joga.
A könyvtár munkatársa ugyanakkor elmondta a Magyar Nemzetnek, hogy az egyetem beázása miatt több ezer szakdolgozat odaveszett, viszont ekkor azt még nem tudta megmondani, hogy a szóban forgó diplomamunka is közte volt-e. Hozzátette, hogy a munkákba egy 2013-as egyetemi szabály szerint csak tudományos céllal lehet betekinteni, így újságíróknak nem adják ki azokat. Az ugyancsak Farkas szakdolgozata után kutakodó LMP-nek viszont azt válaszolták az ELTE jogi karán: már nincs meg a dolgozat.
A lap hozzáteszi: a Farkassal egy időben politológiára járó hallgatók és az oktatók sem emlékeznek rá, hogy látták volna a politikust az előadásokon. További érdekességekre is ráakadt a Nemzet: kiderült, hogy az ELTE Társadalomtudományi Karán, politikaelmélet szakon is leadott egy szakdolgozatot egy Farkas Flórián nevű hallgató Az uniós csatlakozás hatásai a magyarországi cigányság életkörülményeire címmel. Ez esetben sem a kar, sem a szak nem egyezett meg azokkal az adatokkal, amiket korábban a politikus közölt, viszont a végzés ideje igen: ezt a diplomamunkát 2005-ben adták le.
A Magyar Nemzet Farkas Flóriánt nem tudta elérni.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
