2023-ban egy brit város mellett egy magyar település lesz Európa Kulturális Fővárosa. A címről Brüsszel dönt, a magyar kormány ajánlás szintjén sem szólhat bele a pályázatba. A cím elnyerésére idén lehet pályázni, a döntés 2018-ban várható.
Magyar település lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2023-ban, a cím elnyerésére már idén lehet pályázni – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken Pécsen, amely 2010-ben viselte az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet.
Balog Zoltán hangsúlyozta, a nyílt pályázaton bármely magyar város indulhat, a kiválasztásba a magyar kormány „még csak ajánlás” szintjén sem szólhat bele. A miniszter a hosszú távú stratégiakészítést, az európai dimenzió kiemelését, a kulturális és művészeti tartalmat, annak megvalósítási képességét és a hatékony irányítást emelte ki azon szempontok közül, amelyek alapján a nemzetközi bírálóbizottság kiválasztja majd a nyertes magyar várost.
Balog Zoltán tanulságosnak nevezte, hogy a 2010-es pécsi programot „feszültségekkel teli, nehéz indulása után is sikerre lehetett vinni”. A miniszter beszélt arról is, hogy elkészült az arról szóló koncepció, hogy milyen formában vállalja a kormányzat a tárcán keresztül a pécsi EKF-program során elkészült kulturális intézmények fenntartását. Azt is bejelentette, a kormány 20 milliárd forint feletti forrás biztosításával kívánja támogatni Pécs azon vállalását, hogy rövid időn belül megkétszerezze az ott tanuló külföldi és magyar orvostanhallgatók számát. Balog Zoltán szerint mindkét ügyben a következő kormányülésen születhet meg a döntés.
Öt év áll rendelkezésre a felkészülésre
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára közölte, hogy az indulni kívánó városok a tárcához nyújthatják be pályázatukat, amelyeket az Emmi kizárólag formai kritériumok alapján fog ellenőrizni, majd továbbítja őket az Európai Bizottsághoz. A végső döntést Brüsszelben hozza meg egy tízfős, nemzetközi összetételű, független szakértőkből álló bizottság. A 2023-as év nyertes városait – a magyar mellett egy brit várost – 2018-ban nevezi meg a zsűri, így számukra öt év áll rendelkezésre a felkészülésre.
Hoppál Péter az eseményen a 2010-es pécsi EKF-év kedvező hozadékai között említette az Európai Kulturális Parlament 2011-es ülését, amelynek a baranyai megyeszékhelyt választották helyszínéül. Felelevenítette, hogy Pécs adhatott otthont 2015-ben az Europa Cantat nemzetközi kórusfesztiválnak.
Az államtitkár arról is szólt, hogy az Emmi a pécsi önkormányzattal és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-vel május 19-én és 20-án nemzetközi konferenciát szervez Európa Kulturális Fővárosai és Magyarország 2023 címmel, amelyre minden pályázni kívánó várost várnak.
Páva: Minden lehetséges pályázónak segítenének
Páva Zsolt, Pécs polgármestere a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, minden pályázóval szeretnék megosztani a pécsi program során szerzett tapasztalataikat, így segítve a sikeres felkészülést.
A lengyelországi Wroclawban pénteken kezdődtek meg a 2016-os Európa Kulturális Fővárosa programsorozat háromnapos nyitórendezvényei. A wroclawi évad hivatalos megnyitóját vasárnap tartják Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos jelenlétében. A vasárnapi rendezvényen Páva Zsolt is részt vesz - jelentette be. Az idei másik kulturális főváros a spanyolországi San Sebastián.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A hatóságok gyorsan intézkedtek.
A csoport kiemelte az ellenzék képviselői részéről tapasztalható verbális és fizikai erőszakot..
„Szabadítsátok fel magatokat, magyar fivéreim és nővéreim!” – fogalmazott a Bosszúállók sztárja.
Súlyos következményei lettek a tettének.
Fél perc hírnév kipipálva.
Az amerikai kormányzat előbb ellenőrizni akarja az egyre fejlettebb AI-modelleket, mielőtt megengednék a nagyvilág felé való terjesztésüket.
Jelentősen javult több magyarországi LMBTQ-szervezet pénzügyi helyzete 2025-ben.
