A lengyel közszolgálati média több vezetője is lemondott a médiatörvény módosítása miatt. A lengyel közrádió első csatornája emellett a lengyel és az uniós himnusz óránkénti lejátszásával tiltakozik az intézkedések ellen. Utóbbival azonban nem többen nem értenek egyet és már el is határolódtak az akciótól.
Lemondtak pénteken a lengyel közszolgálati televízió csatornáinak vezetői, lépésük a médiatörvénynek a lengyel parlament által elfogadott módosításával függ össze – közölte a Gazeta Wyborcza liberális napilap honlapja. A lengyel közszolgálati rádió első csatornája tiltakozó akciót indított el, ugyanakkor a rádió vezetőinek egy rész elhatárolódott ettől.
Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által tervezett lengyel közmédia-reform előkészítő szakaszát indító, a médiatörvény kis módosításának nevezett jogszabály miatt Piotr Radziszewski, a TVP1, Jerzy Kapuscinski, a TVP2 főnöke, Katarzyna Janowska, a TVP Kultura, valamint Tomasz Sygut, a Televíziós Hírügynökség vezetője egyidejűleg nyújtotta be lemondását, amit Janusz Daszczynski, a lengyel közszolgálati televízió főigazgatója elfogadott.
Himnuszokkal tiltakoznak
A törvénymódosítás miatt a lengyel közszolgálati rádió első csatornájának (Jedynka) főszerkesztője, Kamil Dabrowa is tiltakozott pénteken a PAP lengyel hírügynökségnek átadott nyilatkozatában. Bejelentette: péntektől kezdve a Jedynka minden egész órakor felváltva Lengyelország és az Európai Unió himnuszát sugározza, a tiltakozás ezen formájával „a pluralizmusnak és a szólásszabadságnak a lengyel közmédiában való veszélyeztettségére” kívánja felhívni a figyelmet.
Dabrowa szerint a lengyel közmédia „rendkívüli helyzetbe” került, mert az új törvénymódosítás - amelyet széles körű konzultációk nélkül fogadtak el – korlátozza a lengyel médiatanács (KRRIT) jogkörét. A főszerkesztő arra utalt, hogy a jogszabály értelmében az eddig részvénytársasági keretben működő média – a rádió és a tévé – vezetőit a jövőben nem a KRRIT, hanem a kincstárügyi miniszter nevezné ki. A KRRIT egy öttagú, a szejm, a szenátus és az államfő jelöltjeiből álló állami szerv. Annak élén 2010 óta a Bronislaw Komorowski volt államfő jelöltjeként megválasztott Jan Dworak áll. Az új törvénymódosítás szerint a testület továbbra is gyakorolná a közmédia szakmai, szólásszabadsági felügyeletét.
A főszerkesztő akciójától ugyanakkor elhatárolódott az összesen 8 csatornával rendelkező lengyel közszolgálati rádió vezetőinek egy része a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak továbbított nyilatkozatban. A levél a PR programtanácsának elnökhelyettese, Henryk Cichecki által tolmácsolt álláspontot idézi. Dabrowa tiltakozása eszerint nem felel meg a lengyel közszolgálati rádió – egy társadalmi vita valamennyi résztvevőjével szemben – egyforma távolságtartást előirányzó műsorpolitikai elveinek.
Már az Európai Bizottság is érdeklődik
A PiS átmenetinek szánja a kincstárügyi tárca szerepét a közmédia káderpolitikájában. A jövő év első felében végrehajtandó, mélyrehatónak beharangozott reform során a közszolgálati rádiót, a televíziót és a PAP hírügynökséget nemzeti kulturális intézményekké alakítanák át, más szervezeti struktúrával és megváltozott finanszírozással. A reformot a közmédia szerepének elengedhetetlen megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolják.
A lengyel parlamenti alsóházban szerdán, a felsőházban pedig csütörtök este megszavazott jogszabály azonnali hatállyal megszünteti majd a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. A törvénymódosítás hatályba lépése előtt még Andrzej Duda államfő jóváhagyása szükséges.
A jogszabály ellen az ellenzék és a nemzetközi médiaszervezetek tiltakoztak. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán levéllel fordult a lengyel kormányhoz, részletes tájékoztatást kérve a törvényről és arról, hogy mennyiben vették figyelembe annak előkészítésekor a hatályos közösségi szabályozást és a média sokszínűségének követelményét.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Szalay Dániel a Magyar Márton nevéhez köthető kontroll.hu kapcsán megjegyezte, hogy „zavaró az álfüggetlensége”.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
