„Új panasza van a populistáknak” – így nyit az eheti Economist vezető anyaga, melyhez az illusztrációt az amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns Donald Trump, a regionális választásokon jól szereplő francia Marine Le Pen és Orbán Viktor magyar miniszterelnök portréja szolgáltatta. A lap emlékeztetett: Trump a muszlimokat tiltaná a ki az USA-ból; a (szélső)jobboldali Nemzeti Frontot is a migránskérdés tette most különösen népszerűvé; Orbán pedig „Putyint követve” építene illiberális államot.
A cikk szerint a populisták eddig a kisemberek és az elit ellentéteit használták ki, most viszont a terrorizmus és a migránsválság kapcsán arra apellálnak, hogy az államok nem tudják, vagy nem akarják megvédeni a állampolgáraikat. Soha nem volt még ilyen magas a populista jobboldal támogatottsága a második világháború óta a lap szerint: Trump, Cruz és Carson a republikánus szavazok felét lefedi; Lengyelországban és Magyarországon ilyen jellegű párt van uralmon, máshol a kormányzó koalícióban, mint Finnországban vagy Svájcban – összegeztek.
Az Economist cikke úgy véli, hogy ezeknek a politikai változásoknak a bázisát az európai munkanélküliség és az amerikai stagnáló bérek miatt elégedetlen koros, munkásosztálybéli fehér férfiak adják. Őket egyrészt a társadalmilag alattuk álló bevándorlók, másrészt a fölöttük álló elitek zavarják. Csak olaj a tűzre a dzsihádista terrorizmus.
A cikk szerint a populizmust le kell győzni, és ehhez nem elég az érveiket szélsőségesnek vagy fasisztának bélyegezni. Az Economist szerint az új technológiák, a prosperitás és a kereskedelem többet tehet az emberek bizonytalanságának leküzdésére, mint a xenofóbia. „A harag ellen gazdasági növekedéssel kell küzdeni és nem falakkal, Az iszlamista terrorizmus legyőzéséhez segítséget kell kérni a muszlimoktól, nem ellenségként kezelni őket” – írják, hozzátéve: az EU-nak kontrollálni kell a migránsok beérkezését és beengednie azokat, akik menekültnek számítanak, engedni őket dolgozni és integrálni őket a nyugati társadalomba.