„Mi egyaránt kritizáljuk a feminizmus túlkapásait és az ilyen bunkó szexizmust. Az arany középutat, a higgadt normalitást képviseljük.
1. Az Ákos és a hozzá hasonló hímsoviniszták azt mondják: a nő helye a konyhában és a szülőszobán van.
2. A feministák azt sulykolják, hogy minden nő versenyezzen a férfival, építsen karriert, különben el van nyomva. A főállású családanyaság pedig valami nevetséges és szánalomra méltó dolog.
3. Mi, normalitáspártiak azt mondjuk, hogy mindenki az ambícióinak megfelelő életutat válassza. Aki vállalkozni akar, vállalkozzon. Aki családanyaként képzeli el a kiteljesedést, az pedig szüljön sok gyermeket anélkül, hogy emiatt megvetés vagy nevetség tárgyává tennék őt a feministák.
Úgy lesz szép a világ, ha mindenki a saját útját járhatja, ha mindenki azt csinálhatja, ami kielégíti őt és boldogságot okoz neki. Senkinek nincs joga beleszólni, hogy egy adott nőnek mi jelentse a legmagasabb rendű kiteljesedést. Mindenkinek egy élete van ezen a földön, egy esélye van a boldogságra.
A feministáknak nem kellene a családon és a gyermekvállaláson gúnyolódniuk, az Ákos-féle hímsovinisztáknak pedig nem kellene a karriert építő nőket megvetniük.
Akik az ákosi mondatokat tapsolják, ők egy maradi értékrendet képviselnek, amit már Európa régen meghaladott. Mi nem kívánjuk követni őket ebben.”