Az európai dzsihád nem vallási és nem társadalmi, hanem generációs lázadás

„Az iszlám és a közel-keleti geopolitika egyik legelismertebb szakembere Oliver Roy. A firenzei European University Institute kutatója szerint valójában, bár mindkét elméletnek vannak olyan elemei, amelyek részben leírják a jelenséget, alapvetően mindkettő hibás: szerinte az új dzsihádisták sokkal inkább hasonlíthatók a hatvanas-hetvenes évek szélsőbaloldali lázadóihoz, vagyis lázadásuk nem vallási alapú, hanem generációs. (…)

2. Nagy többségük nem a Közel-Keleten született új bevándorló Hanem másod-harmadgenerációs, vagy frissen áttért. De még ez sem jelent közös hátteret, mert az európai muszlim közösség társadalmi háttere sem egységes.

Ez a legfontosabb kritikája a baloldali elméletnek. A párizsi merényletek után elterjedt vélemények Európa terrorfővárosaként jellemezték a brüsszeli munkáskerületet, Molenbeeket. Ez tökéletesen beleillett a depriváltságról és az integráció hiányáról szóló narratívájukba. Roy szerint az ilyen nézeteket vallók, például Thomas Piketty ott tévednek, hogy még a párizsi támadókra sem igaz az általánosítás: többüknek volt állása, családja, világi életet éltek. Petter Nesser, a norvég Védelemkutatási Testület terrorizmuskutatója szerint pedig azért félrevezető ez a következtetés, mert bár több idei terrortámadás szálai is Molenbeekbe vezettek, korábban teljesen más környezetben is kialakultak terrorista gócok - a szeptember 11-i támadóké például a hamburgi egyetem körül.

Nesser szerint ennek a fő oka, hogy bár a dzsihád gyalogságát a lázadó fiatalok adják, a kulcsszereplők csoportja sokkal szűkebb. Őket nevezi ő a terror vállalkozóinak, és ők azok, akik körül aztán a gócok kialakulnak. (…)

9. És a legfontosabb: a dzsihádistáknak nincs, vagy csak laza kapcsolata van az európai muszlim közösségekkel. Ez utóbbi azért kiemelten fontos, mert mindezidáig az európai iszlám közösségen át próbálták kezelni a problémát a hatóságok. De Roy szerint a mecsetek megfigyelése nem eredményes taktika, mert az új dzsihádisták nem a vallásos közegből kerülnek ki. Ezért az imámoknak sincs rájuk olyan hatásuk, amit feltételeznek a hatóságok.”