Olyan erő írta felül Trianon gyalázatát, amire az egész világ felfigyel
A békediktátum sebe még mindig vérzik – de van okunk a reményre.
A halál feletti győzelem
2015. december 03. 08:34
Megértettem az ősi indián beavatási szertartás titkát: a frissen beavatott férfi, az új harcos már nem fél a Végső-Várhatótól, mert tudja, gyötrelmes és könyörtelenül fáj a halál-kezdet, de csodálatos a halál-befejezés, a mélytengeri, túlvilági nyüzsgés, a dolgok boldog, végső ragyogása és keringése. Interjú.
2015. december 03. 08:34
„Milyen hatással voltak rád a beatek? Szabadverses, asszociatív világuk a lírai fantáziaalkotás szempontjából eleve nem volt idegen számodra, én így látom. Inspiráltak-e, tágították-e a perspektívádat?
Te az antológiára utalsz, én meg azt mondom, az Üvöltés – az egyenlő Allen Ginsberggel, ez a mű a beatgeneráció enciklopédiája. Sajnos személyesen nem találkozhattunk, amikor 1980-ban Budapesten járt és az Astoria szállóban lakott, egy éjjel többször is felhívott telefonon otthonomban, de nem tudtam átmenni hozzá. – A Harc a fehér báránnyal is, hasonlóan Ginsberg művéhez – a halál feletti győzelem. A fehér bárány a halál jelképe a címben és kötetben. A kifehéredése a halálé, mely elsápaszt és vérünket a szervezet alsó üregeibe viszi, mert hívja a vért a föld. Ez a kötet valóban csak 1965-ben jelenhetett meg, addig le volt állítva. Maga a cím, a Harc a fehér báránnyal – kapcsolódik Ginsberg művének harmadik részéhez. Ez tehát fontos kapcsolat.
Sokan közülük pszichodelikumokkal, hallucinogén anyagokkal is megkísérelték még inkább felszabadítani a képteremtés lehetőségeit. Te kipróbáltad-e ezeket a (mód)szereket, vagy mindig elegendő volt a saját, született tehetségedre, eszkötáradra hagyatkozni?
1957-ben egy orvoscsoport (B.Z., B.Gy.) felkért egy kísérletre – másokkal együtt -, amiről a Diethyl című versprózámban be is számolok. Több művésznél akarták megfigyelni a hallucinogén anyagok hatását, mind fizikális, mind pszichés státuszra vonatkozóan. A kétrészes versprózámban részletesen leírom, mit éltem át a Pszichiátriai Intézetben, s a végére mennyire láttam másképp a halált, hisz szinte átéltem azt. »A kísérlet előtt, körülbelül másfél napig nagyon izgatott voltam. Nem féltem a kísérlettől, nagyon kíváncsi is voltam annak történetére, arra, hogy mi történik majd velem, hogy fogom elviselni azt az időt, amely alatt a szer szervezetemben dolgozik. Kíváncsiságomat az is fokozta, hogy olvastam, illetve elmegyógyász barátaimtól hallottam már ezekről a kísérletekről, a külföldiekről és az itthoniakról, ismertem Henri Michaux és Aldous Huxley önkísérleti naplóit, könyveit és rettenet-jegyzeteit.
…Nem vártam az állapot megszűnését, de az állapot nagyon rossz volt. Nem féltem, de a szerveim féltek, ez a félelem viszont nem jutott el legtöbb esetben, csak néha, kis jelzésekkel az agyamig. A nyers halálfélelem és fuldoklás, a szerveknek ez a félelme egyszer jutott el élesen a tudatig, s (akkor Z. és P. éppen a lemezjátszóval bajlódott) keresni próbáltam az ütőeremet, de nem találván, újra aludni vágytam…
Látomásaimban nem voltam boldog, inkább közönyös… De amikor fölkeltem, szétáradt bennem valami hallatlan nyugalom. Megértettem az ősi indián beavatási szertartás titkát: a frissen beavatott férfi, az új harcos már nem fél a Végső-Várhatótól, mert tudja, gyötrelmes és könyörtelenül fáj a halál-kezdet, de csodálatos a halál-befejezés, a mélytengeri, túlvilági nyüzsgés, a dolgok boldog, végső ragyogása és keringése. Aki már egyszer megélte a halált, az nem fél a haláltól.
S ha én a szer-hatás alatt és után mérgezéses haldokláshoz is hasonlítottam állapotomat, mégis egész-magammal, egész-létezésemmel tudtam, hogy hatalmas életélmény részese voltam, óriás-élmény részesültje, amely azt sugározza minden sejtemből kifelé a világra, és befelé ösztöneimnek, hogy ez a világ a világok-lehető-legjobbika, s hogy az élet a legnagyszerűbb, a legősibb és legszebb. Hogy a két kapu közti létezés ezután már más lesz. Hogy megértettem a halál lényegét is. Ez viszont már elmondhatatlan.«”
Miért kell 45 percet ott ülni? – kérdezte a tanórákkal kapcsolatban az oktatási miniszter (VIDEÓ)
Lannert Judit első miniszteri interjújában elárulta azt is, hogy részt vett-e korábban a diáktüntetéseken.
Határozott állásfoglalást közölt a német Cicero: nem cenzúrázták Sulyok Tamás interjúját
A lapot Magyar Péter vádolta meg azzal, hogy részleteket vágtak ki az interjúból.
Ilyen a magyar katonasors az ukrajnai háborúban – a Bahmut rejtélyes szerzője a Mandinernek
„Egyik napról a másikra omlott össze az a hétköznapi világ, amelyet addig természetesnek hittünk.” A Bahmut című új háborús regény anonimitását őrző, kárpátaljai magyar írójával beszélgettünk!
Döbbenet: egy éve Premier League-szerződést kapott, most mérgezésben elhunyt
Holtan találták Nigériában a Southampton korábbi tehetségét.
Az új magyar kormány elfogadta az uniós migrációs paktumot
Az Orbán Viktor vezette kormány a kezdetektől fogva ellenezte a migrációs paktumot.
Pontról pontra: íme a migrációs paktum hazánk szempontjából legfontosabb, szigorú rendelkezései
Az egy hét múlva hatályba lépő migrációs paktum néhány rendelkezését tette közzé Orbán Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki azt javasolta egyúttal: ne adjuk fel az ellenállást ebben az ügyben.
Összesen 42 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
berzsian56
2015. december 03. 17:59
Állok itt a dombon. Végre ideértem.
Vonatfütty hal el a ködlő messzeségben.
Kis kék füst csavarog majd eloszlik lassan
Csak egy madár kering iszonyú magasban.
Hát, mi ez ha nem az ujjáéledt Arany János.
Válasz erre
0
1
OberEnnsinnen
2015. december 03. 16:35
Nem vagyok Juhász-ismerő, Nagy Lászlóról is keveset tudok - sajnos...
Valaki mondana pár szót kettejük kapcsolatáról?
Válasz erre
0
0
Morgen
2015. december 03. 16:08
A Jó Istennek mostanában sok dolga van.
Válasz erre
0
1
berzsian56
2015. december 03. 12:50
Ezt a szegény, szerencsétlen költőt elhalmozták dijakkal, kitüntetésekkel, de hallani sem akartak róla.
Nem fért bele abba az uralkodó filoszemita irányzatba, ami ma is tarol.
A Magyar Rádió irodalmi műsoraiban, ma is ugyanaz a szemlélet uralkodik, ami negyven évvel ezelőtt, a nevek cserélődtek a tartalom változatlan.
Vannak költők ,írók akiket úgy kerülnek,mint a leprát.
Ha szakmai alapon elvégeznénk egy tisztességes szemlézést, rájönnénk ,semmi sem változott.
A zsidó szerzők aránya az elmúlt öt évben meghaladja a nyolcvan százalékot.
Ajánlanám elvégezni ezt a számvetést.
Válasz erre
6
2