2016 második felében dönthetnek a kvótaellenes magyar keresetről

A jövő év második felében dönthet az Európai Bíróság a betelepítési kvóták megszüntetését célzó magyar keresetről, és a döntés amellett, hogy precedens értékű lehet, azt is mutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az unióban – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A miniszter kifejtette: miután szeptemberben megszületett a kötelező betelepítési kvótarendszerről szóló uniós határozat, a kormány szakvéleményt kért az Igazságügyi Minisztériumtól. A tárca véleménye az, hogy a határozatnak számos formai és tartalmi hibája van – szögezte le.

Trócsányi László a kereset benyújtását bátor döntésnek nevezte. Hozzátette: bár több másik tagállam egyetért azzal, azok az országok „nem szólaltak meg”. Hozzátette: Szlovákia is benyújtott egy hasonló keresetet – a két ország egyeztetett is az ügyben –, de szerinte Magyarország jogilag kicsit más helyzetben van, hiszen az országon áthaladó 380 ezer ember, illetve a velük kapcsolatos eljárások lefolytatása rendkívül nagy terhet jelentett a közigazgatásnak.

Éppen ezért Magyarország a határozat megsemmisítésére irányuló elsődleges kereset mellett – annak elutasítása esetére – egy másodlagosat is benyújtott, amelyben annak kimondását kérik, hogy a Magyarországra vonatkozó kvóta nem alkalmazható – tette hozzá.

Precedens értékű lesz a döntés

A tárcavezető szerint jövő év második felében születhet döntés a magyar kereset ügyében. Véleménye szerint precedens értékű döntés lesz, ami azt is megmutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az unión belül, illetve az Európai Bíróságot mennyire a jog vezérli – fogalmazott. Hozzáfűzte: szerinte a kvótahatározat megbukott a gyakorlatban, hiszen a tervek szerinti 160 ezer ember áttelepítéséből mindössze 118 ember áttelepítését hajtották végre.

Trócsányi László kitért a magyar jogászképzés helyzetére is. Véleménye szerint a kormány egyértelműen letette a voksát amellett, hogy nem tömeges, hanem magas színvonalú jogászképzésre van szükség Magyarországon. Kiemelte, hogy 2016-ban 500 millió forintot bocsátanak a jogi karok rendelkezésére tehetséggondozásra. Emellett nemzeti ösztöndíjprogramot kell indítani, támogatni kell az idegen nyelvű képzést és a jogklinikákat, vagyis mindazt, ami azt sugallja a fiataloknak, hogy maradjanak itthon, hiszen itt is van lehetőségük karriert csinálni - mondta a miniszter.