Egyetértett a magyar és a horvát kormányfő abban, hogy a migrációs válság okozta nehézségek nem ronthatják el a két ország viszonyát. Áder szerint az uniós kvótarendszer nem jelent megoldást, mert nem a probléma lényegét oldja meg; Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök szerint a válság egész unió problémája.
Nemcsak az érintett országoknak, hanem az egész nemzetközi közösségnek rövid-, közép- és hosszú távú lépéseket kell tennie a migrációs válság megoldásáért – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán a Sándor-palotában, miután fogadta Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőt. A horvát elnök úgy vélekedett, hogy a migrációs válság nem Magyarország vagy Horvátország problémája, hanem az egész unióé és azoké az országoké, ahonnan kiindult a válság.
A két elnök megbeszélését követő sajtótájékoztatón Áder János kiemelte: az uniós kvótarendszer nem jelent megoldást, mert nem a probléma lényegét oldja meg. De ha már kvótákról beszélnek, nemcsak uniós, hanem világkvótákra van szükség, hiszen más országok is alkalmasak menekültek befogadására – érvelt.
Migráció: egyszerre van szó humanitárius, bűnügyi és nemzetbiztonsági kérdésről
A magyar államfő közölte: horvát kollégájával egyetértettek a válság minden elemét illetően, így abban is, hogy egyszerre van szó humanitárius, bűnügyi és nemzetbiztonsági kérdésről, és aki bármelyik szempontról elfeledkezik, az súlyos politikai hibát vét. Áder János a szükséges lépésekről beszélve rövidtávú feladatként nevezte meg a határvédelem megerősítését, az ellenőrzött belépés feltételeinek biztosítását minden EU-tagállamban, továbbá a gondoskodást a rászorulókról.
Középtávú teendőként említette a görög-török határszakasz megerősítését, a válságövezet szomszédságában, már biztonságos országokban új menekülttáborok létrehozását, az EU forrásainak növelését a menekülttáborok létrehozására és fenntartására, a humanitárius szervezetek közötti együttműködés javítását, a rendőri szervezetek együttműködésének erősítését az embercsempész bandák eddigi korlátlan lehetőségeinek szűkítésére, valamint a szakszolgálatok kooperációjának fokozását a terrorveszély elhárítására.
A magyar elnök a hosszú távú lépések között beszélt arról, hogy az ENSZ-nek vissza kell emelnie a korábbi szintre a migránsoknak nyújtott támogatás összegét, és az uniónak folyamatosan biztosítania kell a menekülttáborok létesítésének és fenntartásának költségeit. Áder János reményét fejezte ki, hogy hamarosan béke lesz a válságövezetben, és álláspontja szerint nemzetközi segélyalapot kell létrehozni, amely Szíria és a térség újjáépítését segítheti.
Arra a kérdésre, amely annak a vonatnak a sorsát firtatta, amely három hete lépte át a magyar-horvát határt, az államfő közölte: azt hitte, a szerelvény már régen visszakerült Horvátországba, és reméli, hogy ez mielőbb megtörténik. Remélhetőleg ez lesz a legsúlyosabb probléma a kétoldalú kapcsolatokban a jövőben – tette hozzá.
Horvát elnök: A migrációs válság nem ronthatja el a két ország viszonyát
Kolinda Grabar-Kitarović hangsúlyozta: az utóbbi időben mintha árnyék vetült volna a magyar-horvát kapcsolatokra, de magyar kollégájával egyetértettek abban, hogy a migrációs válság nem ronthatja el a két ország viszonyát. Kifejtette: ez a krízis hosszú ideig elhúzódó gondokat jelent, a megoldás a térségbeli szegénység felszámolása, az Iszlám Állam tevékenységének megszüntetése lehet. Az uniós fejlesztési politikát is úgy kell átalakítani, hogy migránsok származási országaiban ínséges sorban élők méltó körülmények közé kerülhessenek, hogy ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására –magyarázta. Úgy vélte, a helyzet kezeléséhez minden erőfeszítést meg kell tenni, valamint együtt kell működni az Egyesült Államokkal és Törökországgal is.
A horvát elnök is fontosnak nevezte a menekülttáborok létesítését és a görög-török határ ellenőrzését. Lényegesnek értékelte az EU-n kívüli hot spotok létrehozását, a menekültek és a gazdasági bevándorlók különválasztását, továbbá a határok ellenőrzését, hogy tudni lehessen, ki mikor és milyen céllal lépi át azokat. A migrációs válság nem Magyarország vagy Horvátország problémája, hanem az egész unióé és azoké az országoké, ahonnan kiindult a válság – vélekedett. Kolinda Grabar-Kitarović kiemelte a két országot összekötő barátság jelentőségét, és emlékeztetett: Magyarország mindig Horvátország mellett állt.
Mindkét elnök megemlítette, hogy a migrációs válságon túl áttekintették a kétoldalú kapcsolatok aktuális ügyeit, így szó volt a gazdasági, energetikai, közlekedési és kulturális együttműködésről. Kolinda Grabar-Kitarović kitért a kisebbségek helyzetére is, mint mondta, e közösségek különös kapcsot jelentenek a két ország között. Horvátország törekszik a magyar kisebbség jogait a legmagasabb nemzetközi elvárásoknak megfelelően érvényesíteni – közölte, egyúttal üdvözölte, hogy Magyarország támogatja magyarországi horvát közösséget.
A horvát államfő részvétét fejezte ki Áder Jánosnak és a magyar népnek Göncz Árpád korábbi államfő halála miatt.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
