Sereghajtók vagyunk az EU-ban a költségvetés átláthatóságát tekintve – derül ki egy, a magyar kormány tényadatait felhasználó, a világ 102 országát nagyító alá helyező tanulmányából, melyet az International Budget Partnership készített. A globális összevetésből kitűnik, hogy négy másik afrikai ország mellett Uganda és Malawi is előkelőbb helyet foglal el a ranglistán.
A világon vizsgált 102 ország közül 98-ban nincsenek megfelelő rendszerek a közpénzek hatékony és eredményes felhasználásának biztosítására – állapítja meg a washingtoni International Budget Partnership (IBP) 2015-ös felmérése, amelyben az idén először vették górcső alá Magyarországot is. Hazánk a 100 pontos értékelési skálán 49-et ért el, ez a 102 országból a nem túl előkelő negyvenötödiket jelenti.
Romhányi Balázstól, az IBP magyar partnerének, a Költségvetési Felelősségi Intézetnek ügyvezetőjétől az MNO megtudta: a hivatalos kategória szerint „korlátozott” információt bocsát a kormány a nyilvánosság rendelkezésére, ami az EU-tagállamok közül a legrosszabb. Romhányi Balázs kedvenc példája Uganda, amely négy másik afrikai országgal szintén jobban teljesít Magyarországnál. Elfogadott költségvetés vonatkozásában a szakértő szerint „nagyon durván” el vagyunk maradva. Ez az elmaradásunk azonban rendkívül egyszerűen kezelhető lenne a kormányzat részéről. Romhányi Balázs elmondta, nyolc költségvetési kulcsdokumentumnak kell meglennie a jobb helyezés eléréséhez, melyek közül a legfontosabbak: költségvetési irányelvek, havi/féléves jelentés, „polgárok költségvetése”.
Milyen változtatásokat javasol az IBP? Az első kézenfekvő: a kiemelt három dokumentumot készítse el Magyarország, továbbá a nyilvánosság bevonásával és a felügyelettel kapcsolatban is kaptunk ajánlásokat. A Költségvetési Felelősségi Intézetnek emellett saját javaslatai is vannak. Az egyik legfontosabb, hogy az elfogadott büdzséhez is ugyanúgy készüljenek el a táblázatok, mint amilyenek a benyújtotthoz is tartoznak, hogy a nyilvánosság is tudja, mihez viszonyul a zárszámadás. Romhányi szerint az is üdvös volna, ha a nyilvánosságot az eddigiektől eltérő módon vonnák be a költségvetés készületi fázisába.
Ami az érdekesebb nemzetközi eredményeket illeti: csupán 24 ország ért el 60 pont feletti eredményt a 100 pontos skálán, ilyen kevés kormány biztosít tehát elegendő információt az állampolgárok számára. Romhányi szerint aggasztó, hogy a világ népességének 68 százaléka él az elégtelen költségvetési információt közzétevő 78 országban. Közülük 17 ország alig vagy egyáltalán nem tesz közzé adatokat. A vizsgálat ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a transzparencia javuló tendenciát mutat, az átlagos pontszám ma már 45. A legnagyobbat előrelépők Kirgizisztán, Tunézia és Francia Nyugat-Afrika.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
„Ez az időszak megmutatta, miért van szükség átláthatósági törvényre” – jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke egy hétfői konferencián.
Nagyon hamar megdőlt az átláthatóság Magyar Mártonnál, és innentől a Príma Szovjet Gépkocsinak adott interjúja kellemetlen fordulatot vett.
Hiányoznak Magyar Péterék negyedéves beszámolói. Terítéken a Tisza Párt pénzügyei.
A párt egészségügyi miniszterjelöltje nem mondott semmi érdemit a baloldali elemző szerint, a transzparenciának is búcsút mondtak.
A történész szerint hiába „udvarol” Puzsér, a Tiszának „teljes megadás kell, teljes önfeladás, teljes behódolás kell”.
A Tisza azt ígérte, az átláthatóság jegyében negyedévente közzéteszi pénzügyi beszámolóját, 2025-re vonatkozóan azonban eddig csak az első negyedévi beszámoló elérhető a párt honlapján, miközben épp beléptünk az utolsó, negyedik negyedévbe.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
