A szabadkai Pannon RTV-nek adott interjújában Trócsányi László arról beszélt, hogy a migránsok meghatározott útiterv szerint érkeznek az országba, professzionális keretek között. Az igazságügyi miniszter hozzátette: Magyarország szeretné megállítani a határátlépőket, és erre nem találtak eddig jobb megoldást, mint a kerítés felépítése.
Szervezetten, meghatározott útiterv szerint érkeznek a migránsok a Balkánt és Magyarországot is magában foglaló térségbe – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a szabadkai Pannon RTV hétfői Szubjektív című műsorában. A politikus úgy fogalmazott: „azt gondoljuk, mi magyarok, hogy itt szervezett dologról van szó, ami professzionálisan működik”. Hozzátette, hogy ma Európának nincs egységes válasza a menekültügy kezelésére.
A műsorban – amelyet szombaton, a miniszter Szent István-napi ünnepi látogatása alkalmával rögzítettek – Trócsányi László kiemelte: Magyarország szeretné megállítani a napi 1500-1600 illegális határátlépőt. „Jelenleg nem találunk jobb megoldást, mint azt, hogy a kerítést építsük” – szögezte le. Hozzátette, hogy a magyar közvélemény döntő többsége pozitívan fogadja a határzár építését, és úgy gondolja, hogy a határt az arra kijelölt helyeken kell átlépni. A határzárral Trócsányi László magyarázata szerint részben azt a célt szeretnék elérni, hogy a menekülők ne a Magyarországot is érintő útvonalat válasszák.
„Jelenleg ez egy bejáratott útvonalnak tűnik a migránsok szempontjából. Mi úgy gondoljuk, hogy abban a pillanatban, amikor a kerítés megépül, más útvonalat fognak választani. Ez nem azt jelenti, hogy meg fogjuk tudni őket állítani, de szeretnénk, ha ezt a térséget elkerülnék, és ne itt történjen a népvándorlás” – mondta.
Az igazságügyi miniszter magyarázata szerint a hidegháború idején elfogadott egyezmények – amelyek eredetileg a kommunista országokból kimenekülőkre vonatkoztak – „nem képesek kezelni a mai exodusokat, amikor milliós létszám hagy el egy kontinenst”.
Az illegális migráció kérdésén túl Trócsányi László kitért a vajdasági magyar kisebbség helyzetére is. Szerinte Szerbia európai uniós csatlakozása lehetőséget jelent a magyar közösség számára. „Az EU-nak csak az lehet tagja, aki a kisebbségi jogokat respektálja” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az uniós tagságra pályázó nyugat-balkáni országnak még az idén el kell készítenie egy kisebbségi akciótervet, és ezt a magyar kormány véleményezni fogja. Emellett a szerb és a magyar igazságügyi tárca között folyamatos az egyeztetés, Budapest segít Belgrádnak a csatlakozási folyamatban.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ukránok és az európai elit kormányváltást akar Magyarországon elérni. A Tisza Párt pedig úgy tesz, mintha a néppárti tagságnak nem lennének feltételei.
A kolumbiai zsoldos-migránsnak nem tetszett, hogy a nő nem reagál a közeledésére.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
Miközben hazánknak naponta egymillió eurós büntetést kell fizetnie az idegenekkel szembeni bánásmódja miatt, az Eurostat megkérdezte, hány idegen tapasztalt itt ténylegesen diszkriminációt. Francesca Rivafinoli írása.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
