Ausztria belügy- és igazságügyminiszterei – mindketten néppárti (ÖVP) politikusok – bejelentették, hogy Ausztria beperli a Bizottságot az Európai Bíróság előtt, ha a brüsszeli testület nem tesz két hónapon belül javaslatot a menekültügyet szabályozó dublini rendelet módosítására. A Bizottság viszont csak 2016-ban tervez átfogó módosításokat az ügyben.
Az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner és az igazságügyi miniszter, Wolfgang Brandstetter – mindketten néppárti (ÖVP) politikusok – szerdán bejelentették, hogy Ausztria beperli az Európai Bíróságon az Európai Bizottságot, ha nem tesz javaslatot a menekültügyet szabályozó dublini rendelet módosítására.
A dublini szabályozás értelmében minden menedékkérő ügyét abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menekült először lépett az unió területére. A két osztrák miniszter szerint ez az előírás ellentmond az unió működésének alapvető szabályait lefektető Lisszaboni Szerződésnek, amely alapelvként rögzíti a szolidaritást és a felelősségvállalások igazságos elosztását a tagállamok között. Ugyanakkor a Bizottság csak 2016-ban akarja majd módosítani a rendeletet: uniós jogszabályok megalkotására vagy módosítására viszont a Bizottságon kívül más nem tehet indítványt. Az osztrák miniszterek azt mondták: ha két hónapon belül nem tesz javaslatot a Bizottság a dublini szabályozás reformjára, akkor döntéshozatal elmulasztása címén Ausztria pert indít a brüsszeli testület ellen az Európai Bíróságon. Ugyanakkor a kancellári hivatal és jogász-szakértők is szkeptikusan viszonyulnak a perhez: Günter Herzig EU-jogász a Der Standard-nak azt mondta, kevés esély van rá, hogy lehetne az ügyben a szolidaritás alapelvére hivatkozni.
Szerdai sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált az osztrák felvetésre: a migráció nem egy-egy EU-tagország, hanem Európa közös ügye. „Most nem annak van az ideje, hogy bíróság elé citáljuk egymást, hanem annak, hogy szolidaritást mutassunk egymás iránt” – fogalmazott Annika Breidthardt szóvivő. Breidthardt szerint jelenleg az a teendő, hogy egyfelől minden tagország teljesítse a közös migrációs vonatkozású előírásokat – beleértve a dublini rendelkezéseket is –, másfelől pedig segítséget kell nyújtani azoknak a tagországoknak, amelyek különlegesen nagy migrációs nyomásnak vannak kitéve. „Ez nem görög, magyar, francia vagy osztrák probléma, hanem globális migrációs válságról van szó, amely európai választ igényel” – hangsúlyozta a szóvivő.
A dublini rendelkezéseket – uniós szakértők egybehangzó véleménye szerint – nem olyan helyzetre szabták, mint amilyen a mostani, jelentős menekülthullám. A 2016-os felülvizsgálat során – közölte a szóvivő – nem csupán a dublini szabályokat, hanem a brüsszeli bizottság által idén májusban javasolt áthelyezési és áttelepítési mechanizmus tapasztalatait is elemezni fogják. A Bizottság kötelező jellegű kvótákat indítványozott arra, hogy a tagországok tehermentesítsék Olaszországot és Görögországot, ahová a menekülthullám kezdetén a legtöbben érkeztek. A tagállamok képviselői azonban a kötelező kvótákat elvetették, bár a legtöbbjük önkéntes felajánlást tett több-kevesebb migráns átvállalására.
A szerdai brüsszeli sajtótájékoztatón a bizottság másik szóvivője, Christian Wigand ismertette a Frontex, az uniós határvédelmi támogató ügynökség előző nap közzétett adatait, miszerint az előző hónapban rekordszámú, százezernél is több migráns érkezett az Európai Unióba. A tagországok idegenrendészeti szerveitől kapott adatok összesítéséből pedig – tette hozzá Wigand – az derül ki, hogy ez év első felében 400 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, szemben a tavaly egész évre vonatkozó 600 ezerrel.
A szóvivő beszámolt arról, hogy a jövő héten a görögországi Pireuszban uniós migrációs központot állítanak fel. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos még e hónapban a calais-i kikötőhöz látogat, ahol a Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók okoznak gondot. Szeptember 2-án uniós megbeszélést terveznek azzal a céllal, hogy kidolgozzák a „biztonságos eredetország” fogalmának közös definícióját. Az ilyen országokból érkezőknek lényegében nincs esélyük arra, hogy veszélyeztetett helyzetű menekültként ismerjék el őket.
Fotó: APA / Roland Schlager
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
A ljubljanai belügyminisztérium közölte a hírt.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
