Menekültügy: Ausztria beperelné a Bizottságot, ha nem lép

Az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner és az igazságügyi miniszter, Wolfgang Brandstetter – mindketten néppárti (ÖVP) politikusok – szerdán bejelentették, hogy Ausztria beperli az Európai Bíróságon az Európai Bizottságot, ha nem tesz javaslatot a menekültügyet szabályozó dublini rendelet módosítására.

A dublini szabályozás értelmében minden menedékkérő ügyét abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menekült először lépett az unió területére. A két osztrák miniszter szerint ez az előírás ellentmond az unió működésének alapvető szabályait lefektető Lisszaboni Szerződésnek, amely alapelvként rögzíti a szolidaritást és a felelősségvállalások igazságos elosztását a tagállamok között. Ugyanakkor a Bizottság csak 2016-ban akarja majd módosítani a rendeletet: uniós jogszabályok megalkotására vagy módosítására viszont a Bizottságon kívül más nem tehet indítványt. Az osztrák miniszterek azt mondták: ha két hónapon belül nem tesz javaslatot a Bizottság a dublini szabályozás reformjára, akkor döntéshozatal elmulasztása címén Ausztria pert indít a brüsszeli testület ellen az Európai Bíróságon. Ugyanakkor a kancellári hivatal és jogász-szakértők is szkeptikusan viszonyulnak a perhez: Günter Herzig EU-jogász a Der Standard-nak azt mondta, kevés esély van rá, hogy lehetne az ügyben a szolidaritás alapelvére hivatkozni.

Szerdai sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált az osztrák felvetésre: a migráció nem egy-egy EU-tagország, hanem Európa közös ügye. „Most nem annak van az ideje, hogy bíróság elé citáljuk egymást, hanem annak, hogy szolidaritást mutassunk egymás iránt” – fogalmazott Annika Breidthardt szóvivő. Breidthardt szerint jelenleg az a teendő, hogy egyfelől minden tagország teljesítse a közös migrációs vonatkozású előírásokat – beleértve a dublini rendelkezéseket is –, másfelől pedig segítséget kell nyújtani azoknak a tagországoknak, amelyek különlegesen nagy migrációs nyomásnak vannak kitéve. „Ez nem görög, magyar, francia vagy osztrák probléma, hanem globális migrációs válságról van szó, amely európai választ igényel” – hangsúlyozta a szóvivő.

A dublini rendelkezéseket – uniós szakértők egybehangzó véleménye szerint – nem olyan helyzetre szabták, mint amilyen a mostani, jelentős menekülthullám. A 2016-os felülvizsgálat során – közölte a szóvivő – nem csupán a dublini szabályokat, hanem a brüsszeli bizottság által idén májusban javasolt áthelyezési és áttelepítési mechanizmus tapasztalatait is elemezni fogják. A Bizottság kötelező jellegű kvótákat indítványozott arra, hogy a tagországok tehermentesítsék Olaszországot és Görögországot, ahová a menekülthullám kezdetén a legtöbben érkeztek. A tagállamok képviselői azonban a kötelező kvótákat elvetették, bár a legtöbbjük önkéntes felajánlást tett több-kevesebb migráns átvállalására. 

A szerdai brüsszeli sajtótájékoztatón a bizottság másik szóvivője, Christian Wigand ismertette a Frontex, az uniós határvédelmi támogató ügynökség előző nap közzétett adatait, miszerint az előző hónapban rekordszámú, százezernél is több migráns érkezett az Európai Unióba. A tagországok idegenrendészeti szerveitől kapott adatok összesítéséből pedig – tette hozzá Wigand – az derül ki, hogy ez év első felében 400 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, szemben a tavaly egész évre vonatkozó 600 ezerrel.

A szóvivő beszámolt arról, hogy a jövő héten a görögországi Pireuszban uniós migrációs központot állítanak fel. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos még e hónapban a calais-i kikötőhöz látogat, ahol a Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók okoznak gondot. Szeptember 2-án uniós megbeszélést terveznek azzal a céllal, hogy kidolgozzák a „biztonságos eredetország” fogalmának közös definícióját. Az ilyen országokból érkezőknek lényegében nincs esélyük arra, hogy veszélyeztetett helyzetű menekültként ismerjék el őket.

Fotó: APA / Roland Schlager