Lázár: A polgári berendezkedés megerősítéséről szólt a kormánykonferencia

A polgári berendezkedés megerősítése volt a keddi kormánykonferencia fő témája – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egész napos tanácskozás után. Lázár János a Parlamentben újságíróknak arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedd estére összehívta a nemzetbiztonsági kabinet ülését a Szerbiából szerdán várható migránshullám miatt.

A Miniszterelnökség vezetője elmondta: a kormánykonferencián – amelyet a tervek szerint ezentúl minden évben megtartanak az őszi parlamenti ülésszak előtt – Orbán Viktor a polgári berendezkedés megerősítésének szemüvegén keresztül tekintette át az elmúlt egy, illetve az elmúlt öt év teljesítményét. Zárszavában pedig arról beszélt a miniszterelnök, hogy 2018-ig mikor és milyen feladatok teljesítése áll a kabinet előtt, és hogy „2018 milyen lehetőségeket kínál nekünk, ha hosszú távon Magyarországon egy polgári berendezkedést szeretnénk (...) mindenkinek felkínálni”.

A kormányfő azt is jelezte, a minisztereknek és az államtitkároknak a következő egy évben van még módjuk arra, hogy a kitűzött célok érdekében szükséges lépéseket megtegyék, 2017-2018 már a következő választásról szól majd – idézte Orbán Viktor szavait a Miniszterelnökség vezetője, aki úgy fogalmazott: kijelölték a következő egy évet mint a cselekvés legfontosabb évét.

„Görög forgatókönyv” helyett elismerés

A kormánykonferencián Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet prezentációjában megtárgyalták a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentését, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó állam-jelentését Patyi András rektor előadásában. Lázár János megjegyezte: ismertek az OECD kritikái például a magyar oktatási és egészségügyi rendszerről, de ismertek az elismerő szavak is arról, amit 2010 és 2014 között a magyar államháztartás gazdasági konszolidációjáért tett a kormány. A miniszter emlékeztetett: az OECD is onnan indult ki, hogy 2010-ben Magyarország Görögországnál rosszabb helyzetben volt, „könnyen görög forgatókönyv is megvalósulhatott volna”. Ehhez képest Európa és a világ is elismeri a mai magyar gazdasági számokat – emelte ki.

Az ezt követő gazdasági blokkban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról adtak számot, hogyan tartható fenn hosszú távon Magyarország folyamatos gazdasági növekedése, ami „a polgári berendezkedés legfontosabb tartópillére” – tájékoztatott Lázár János, aki példaként említette az államadósság további csökkentését, az innováció jelentős növelését, a magyar gazdaságnak „a harmadik ipari forradalomhoz való csatlakozását” és a munka világának további erősítését.

Lázárnak nincs ideje kommentálni a róla szóló pletykákat

Granasztói György miniszterelnöki megbízott a magyar polgárrá válás múltjáról, jelenéről és jövőbeli perspektíváiról beszélt, a Központi Statisztikai Hivatalt vezető Vukovich Gabriella pedig a 2010 óta tartó társadalmi folyamatokba adott betekintést. Emellett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét kérte hozzászólásra a kormányfő – számolt be a Miniszterelnökség vezetője a kibővített kormányülésnek tekinthető kormánykonferenciáról.

Összegzése szerint az előadások egybecsengtek például abban, hogy a következő időszakban nem lehet eltekinteni attól, milyen kárt okoz a magyar vállalkozásoknak az állami bürokrácia. Lázár Jánost kérdezték azzal kapcsolatban, hogy szerdán migránsok újabb nagyobb hulláma várható Szerbiából. Erre válaszul tudatta: Orbán Viktor összehívta kedd estére a nemzetbiztonsági kabinet ülését. A politikából való esetleges kiszállásáról szóló Figyelő-cikket Lázár János nem kommentálta. „Most egyelőre sok munkám van, nincs időm ilyesmivel foglalkozni” – mondta.