A jelenlegi közoktatási rendszer aláássa a magyar gazdaság jövőjét

A közoktatásról tartott előadásokkal és workshopokkal telt a kolozsvári Nyári Szakkollégiumi Találkozó első napja. A rendezvényt a Rajk László és a Mikó Imre Szakkollégium szervezi, mintegy 170 szakkollégista vesz részt rajta Magyarországról és a határon túlról.

A találkozón elhangzott, hogy a magyar közoktatásban tanuló diákok teljesítménye romlik és az OECD országok átlaga alatt van a Pisa-felmérések szerint, a társadalmi különbségek pedig erősödnek. A jelenlegi közoktatás aláássa a magyar gazdaság jövőjét, és olyan társadalmi szakadáshoz vezet, amelynek beláthatatlanok a következményei.

A nap kérdése volt az integrált közoktatás – ahol a különböző hátterű és képességű gyerekek minél tovább együtt tanulnak – lehetőségeinek és korlátainak feltárása. A jelenlegi helyzetet a legtöbben úgy értékelték, hogy az oktatási rendszerben a hátrányos helyzetből jövők teljesítménybeli lemaradása egyre nagyobb probléma, amelyet a szelekció és a szegregáció csak tovább erősít, ráadásul a szelekció idővel törvényszerűen szegregációhoz vezet. A magyar közoktatásban a szabad iskolaválasztás korai szelekciót alakít ki, aminek komoly társadalmi kárai vannak. Mégsem szabad az integrált oktatást felülről és gyorsan erőltetni, mert erre a jelenlegi intézményrendszer alkalmatlan és erre válaszul a jobb módúak tömegesen és öngerjesztő módon kilépnének a közoktatásból, erősítve a magániskolai alternatívákat, melynek következtében fokozódna a társadalom szétszakadása.

A szakkollégisták többsége szerint a jelenlegi tanári állomány különösen a hátrányos helyzetű térségekben többnyire nincs felkészülve, illetve nem alkalmas a sokszínű gyerekanyag kezelésére. Ugyanakkor amiatt nem mondhatunk le oktatáspolitikai célokról, mert rossz iskolákban vagy rossz tanárok esetében nem működik; a jó iskola nemzeti minimum, kiemelt állami felelősség. Így elsődleges feladat a közoktatás módszertani megújítása – vélekedtek a résztvevők.

Mi köze az oktatásnak az asszimilációhoz?

Fontos megállapítás volt, hogy minden oktatáspolitikai változtatás csak akkor lehet sikeres, ha az érintettek és különösen az erős érdekérvényesítő képességű szereplők támogatják az. Csak ez biztosíthatja azt is, hogy kormányzatokon átívelő oktatáspolitikai irányok alakuljanak ki, mert az éles és felülről kikényszerített változtatások egy ilyen komplex rendszerben károsak. Markáns véleményként hangzott el, hogy az integráció még ideális esetben sem kizárólagos cél. Miközben hasznos, ha a különböző hátterű gyerekek együtt töltik a tanulóidő egy részét, közben meg kell teremteni a teljesítmény és érdeklődési kör szerinti szelekció formáit is: ez igény szerint lehet tehetséggondozás vagy felzárkóztatás.

Az erdélyi magyarság oktatásáról szóló műhelybeszélgetésen azt nevezték meg az egyik fő problémaként, hogy a szórványmagyar településeken lassítani lehetne az asszimilációt azzal, hogy ha garantálni tudnák a helyi magyaroknak a magyar nyelvű tanítás fenntartását Fontos lenne minden szórványmagyar körzetben fenntartani magyar nyelvű iskolát. Illetve nem szabad elzárni őket attól a lehetőségtől, hogy magyar többségű városban tanulhassanak, akár kollégiumban. Különösen a kétnyelvű közegben a magyar nyelvű képzések és intézmények éles versenyben vannak a román oktatással, s az iskolaválasztási döntésben a minőség kiemelt szempont. Felmerült az is, hogy a tömbben élő magyarok számára problémát jelent, hogy a román nyelv oktatásának kezdetekor nem tesznek különbséget magyar és román anyanyelvű diákok között: anyanyelvi szinten vezetik be őket a román nyelv tanulásába.