Tizenöt évvel ezelőtt hozták létre a visegrádi országok a Nemzetközi Visegrádi Alapot. Létrejötte óta az alap több mint hatezer projektet, egyéni ösztöndíjakat, művészeti ösztöndíjakat támogatott 35 országban, ezek értéke több mint 61 millió euró.
Tizenöt évvel ezelőtt hozták létre a visegrádi országok a Nemzetközi Visegrádi Alapot azzal a céllal, hogy támogassa a civil szervezetek fejlődését a régión belül – közölte az alap kedden az MTI-vel. Emlékeztettek: a Nemzetközi Visegrádi Alap a visegrádi négyek (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) egyetlen intézményesített szerve, amelyet 2000. június 9-én hoztak létre a civil szervezetek támogatására.
Az alap működésének célja, hogy pályázatok révén erősítse és előmozdítsa a szorosabb együttműködést a V4-es országok között az oktatás, a kultúra és a kutatás területén. Ezt a tevékenységét kiterjeszti a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség kezdeményezés országainak területére is. A pályázatok főként a civil társadalom hosszú távú fejlesztésére, a régió kohéziójának és ismertségének előmozdítására, az intézmények közötti, határokon átívelő együttműködésre, továbbá a V4-es országok és a Nyugat-Balkán, valamint a keleti partnerség államai közötti szaktudáscserére fókuszálnak.
Létrejötte óta a szervezet több mint hatezer projektet, egyéni ösztöndíjakat, művészeti ösztöndíjakat támogatott 35 országban, ezek értéke több mint 61 millió euró. Az alap költségvetése 8 millió euró, ez az összeg a tagállamok egyenlő hozzájárulásából adódik össze.
Tényleg az az egyetlen megoldás, hogy a NATO a saját csapataival belépjen az orosz–ukrán háborúba, ami egyértelműen a harmadik világháború nyitánya lehet? Valóban ezt akarjuk? A magyarok erősen kételkednek ebben.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
A tanulmányból azt vonta le a szerző, hogy a „populisták” nem tudnak gazdaságilag eredményesek lenni, mert a nacionalizmus és protekcionizmus bezárkózással jár.
„Több és élesebb eszközt akarunk a nem megfelelően viselkedő országokkal szemben” – mondta Magdalena Andersson.
A lengyel miniszterelnök kritizálta lapunkat, amire Szalai Zoltán lapigazgató reagált.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
