Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
Kérjük Miniszterelnök Úr, tájékoztasson minket az alábbi terveiről!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Bizonyára Ön is egyetért velünk abban, hogy egy kormány számára feladat és kötelesség, hogy a felnövekvő fiatal generációk számára biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek felnőtt életük sikeres indításához szükségesek, valamint erősítse azokat a csatornákat, amelyek a szegényebb társadalmi csoportokból származó gyerekek felemelkedési esélyeit növelik. A kormánynak feladata, hogy biztosítsa és fejlessze az ezt szolgáló leghatékonyabb eszközt: a jó minőségű, egyenlő hozzáférést biztosító oktatási rendszert.
Az Együtt kizárólag azokkal az oktatáspolitikai megoldásokkal ért egyet, csak azokat tartja támogathatónak, amelyek a kisgyermek kortól indulva, a közoktatás teljes rendszerén keresztül, segítik az otthonról hozott hátrányok leküzdését, esélyt adnak minden gyermek számára, egy jobb jövő megvalósításához. A társadalmi mobilitás kulcskérdés egy társadalom sikerében. Minden gyermek saját képessége és szorgalma alapján tudjon érvényesülni, családi helyzetétől függetlenül!
A nagy hagyományokkal bíró magyar gimnáziumi rendszer a mai napig jelenthetné ennek a felemelkedésnek és boldogulásnak a garanciáját: a gimnáziumi oktatás ugródeszka a legtehetségesebbek kibontakozásához, szociális helyzetüktől függetlenül.
Mégis, a mai magyar oktatási rendszer – negyedszázaddal a rendszerváltás után – nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra. A Fidesz-KDNP kormánya az utóbbi 5 évben folytatott oktatáspolitikája éppen a negatív folyamatokat erősíti fel. A most felnövő generációtól veszi el a felemelkedés lehetőségét, rohamtempóban halad azon az úton, mely biztos lemaradásra kárhoztatja a jövő társadalmának jelentős részét. Ez a folyamat aláássa az egész magyar gazdaság versenyképességét, rombolja növekedés lehetőségét, ami a társadalmi feszültségek további eszkalálódásához vezet.
Miután a kormány éveken keresztül azt kommunikálta, nem készül a gimnáziumok leépítésére, folyamatosan szivárogtak ki azokról a kormányzati tervekről szóló hírek, hogy a kormány a középfokú oktatás átszabására készül, radikális létszámcsökkentést tervez. Mindezt arra a hamis feltételezésre hivatkozva, hogy az érettségi bizonyítvány értéktelenné vált a munkaerőpiacon. Ezzel kapcsolatban az Ön korábbi nyilatkozatai is már árulkodóak voltak („a sikeres élethez az út a szakmán keresztül vezet”, „egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával”).
Ezzel szemben, a tudományos kutatások valamint a továbbtanulási és elhelyezkedési mutatók egyértelműen bizonyítják, hogy a diákok a gimnáziumokban olyan tudást és kompetenciákat szereznek, amelyekkel jóval nagyobb eséllyel vágnak neki a felnőtt életnek. Mindez logikus: a gyorsan változó világban a fiatalokat olyan képességekkel kell felvértezni, amik képessé teszik őket az alkalmazkodásra. Ezt pedig a tanulásra való képesség és az alaptantárgyak alapos elsajátítása teszi lehetővé.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A kormány rendelete nyomán az idei év szeptemberétől a szakiskolák és szakközépiskolák a Nemzetgazdasági Minisztérium új háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz kerülnek, az új szervezet így mintegy háromszáz iskolát vesz át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól.
Bár a kormány ezt a törekvést hivatalosan nem erősítette meg, az Ön nyilvános kommunikációja, valamint számos intézkedés arra utal, hogy tovább kívánja csökkenteni a fiatalok körében a felsőoktatásba bekerülők arányát. Tovább kívánja csökkenteni a gimnáziumi képzésbe kerülő diákok arányát, miközben növelni kívánja a szakiskolai és szakközépiskolai nevelésben részesülők arányát. Ha ez igaz, akkor ez a döntés már most aggasztó következményeket vetít előre: visszaesik vagy akár meg is szűnhet a középosztály utánpótlása, bedugul a társadalmi mobilitás egyik fontos csatornája.
Éppen ezért kérjük, tájékoztasson minket a kormány terveiről:
· Igaz-e, hogy egyes településeken, sőt térségekben a kormányrendelet nyomán legkésőbb néhány éven belül teljesen megszűnik a gimnáziumi képzés?
· Igaz-e, hogy a vegyes iskolák (gimnázium és szakiskola egyben) egy része a jövőben az NGM fenntartásába kerül?
· Folytatódik-e tartósan a gimnáziumi képzés azokban a vegyes iskolákban, amelyek az NGM fenntartásába kerülnek, illetve amelyek megosztásra kerülnek?
· Igaz-e, hogy a kormány tovább fogja csökkenteni a fiatalok körében a felsőoktatásba bekerülők arányát?
· Igaz-e, hogy a kormány tovább fogja csökkenteni a gimnáziumi képzésbe kerülő diákok arányát?
· Igaz-e, hogy a kormány növelni kívánja a szakiskolai nevelésben részesülők arányát, szemben a versenyképes gazdaságszerkezet (növekvő szolgáltatószektor) és munkaerőkínálat (minél képzettebb és minél alkalmazkodóképesebb, tanulékonyabb munkaerő) szükségleteivel?
· Igaz-e, hogy mindezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán kívül, a szakmai szervezetekkel való egyeztetés teljes hiányában teszi a kormány?
· Milyen szempontok alapján tervezi a kormány eldönteni, hol maradhat meg a gimnáziumi képzés? Erről a döntésről mikor tájékoztatják az érintett települések lakóit, a szülőket és az iskolai dolgozókat?
Kérjük Miniszterelnök Úr, tájékoztasson minket! Az Együtt e nyílt levél megjelenésétől számított 48 órán belül választ vár a Öntől a fent említett kérdésekre. Az Együtt azért kénytelen ilyen sürgős válaszadást kérni, mert a mai napon lezárul az idei tanév, és a magyar családok nem mehetnek el úgy a nyári tanévi szünetre, hogy ne kapjanak választ ezekre a rendkívüli fontosságú kérdésekre a gyerekük továbbtanulását illetően!