Palkovics: A régió legjobb felsőoktatása lesz a magyar tíz év múlva

A felsőoktatási államtitkár szerint a következő évtized feladata az, hogy megteremtsék a régió legkiválóbb felsőoktatási rendszerét, amelynek középpontjában a teljesítmény, a magas minőség, a versenyképes tudás, valamint az oktatók és a hallgatók közös sikere áll.

Palkovics László, a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását ismertetve pénteken este az Országgyűlésben kifejtette: a felsőoktatási stratégia egy 15 évre vonatkozó iránymutatás, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Cél a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése, ahol kiemelt szerepe van a képzés munkaerő-piaci relevanciájának is – rögzítette Palkovics. 

Az államtitkár hangsúlyozta: a koncepció szerint 2030-ra Közép-Európa egyik legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt.

A változtatásokat ismertetve kitért arra, hogy felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, amelyek új intézményi formával egészülnek ki: az alkalmazott tudományok egyetemével. Az új intézményi forma nemzetközi összehasonlításban erősítheti meg a magyar felsőoktatás tradicionális értékeit – mutatott rá.

Kitért arra, hogy a hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása érdekében a „közösségi felsőoktatási képzési központ” modelljének meghonosításával az esélyteremtésben érdekelt régiók közösségei is hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra a helyben történő boldogulást.

Palkovics László elmondta: a mindenki számára elérhető felsőoktatás érdekében új lehetőség, hogy az azonos fenntartó alá tartozó felsőoktatási intézmények - fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján – más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén is folytathatnak tevékenységet. Emlékeztetett: a felsőoktatási intézmény vezetése a legutóbbi törvénymódosítást követően kiegészült a kancellári rendszerrel, így ma már az intézmények vezetése a rektor, a kancellár és az intézmény vezetői testülete, a szenátus működésére épül. A törvény módosítása – figyelemmel a kancellár már részletezett feladataira – a rektor felelősségi körét, hatáskörét pontosítja a kancellár feladataival összhangban – jelezte.

Beszámolt arról, hogy a módosítással az állami felsőoktatási intézményben az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából egy új testületet, a konzisztóriumot javasolják létrehozni. A konzisztóriumnak tagja lenne a rektor és a kancellár, valamint az intézményi profilhoz igazodó további három külső tag. E tagokat az oktatásért felelős miniszter delegálja a felsőoktatási intézmény társadalmi-gazdasági környezete meghatározó szerveinek, az érintett felsőoktatási intézménynek, valamint a hallgatói önkormányzat véleményének kikérése mellett – fejtette ki, hozzátéve: a módosítás az új testület szabályozásával párhuzamosan differenciálja a felsőoktatási intézmény irányításában részt vevők hatáskörét: míg a kancellár a szenátus hatáskörébe tartozó kérdésekben is egyetértési jogot gyakorol, addig a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben erre nem lenne jogszabályi hatásköre.

Rögzíti a változtatás a mesteroktató alkalmazásának feltételeit, s azt, hogy elsődleges feladata a hallgatók gyakorlati képzése lehet, ezzel is erősítve a hallgatók vállalati-szakmai ismeretei megszerzésének lehetőségét.

A módosítás javaslatot tesz arra, hogy a teljes munkaidőből (azaz a heti 40 órából) hány órát kell fordítani egyes oktatói munkakörökben a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására, vagyis mennyi a tanításra fordított idő minimuma. E minimum legfeljebb negyven százalékkal megemelhető, illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkenthető. Az oktató munkaidejének legalább húsz százaléka a tudományos kutatás – illetve művészeti vagy sportszakmai tevékenység – folytatására szolgál. 

A határon túli magyarokkal kapcsolatos oktatáspolitikai célhoz igazodóan az oktató az őt foglalkoztató felsőoktatási intézmény hozzájárulásával munkaköri feladatait az oktatásért felelős miniszter által határozott időre – legfeljebb öt évre – külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti – tért ki egy másik pontra.

A hallgatókat érintő szabályok közül Palkovics László kiemelte, hogy növekedik az átsorolás követelménye az állami ösztöndíjjal támogatott képzés és az önköltséges képzés között. A javaslat az összegyűjtendő kreditek számát 15 helyett 20 kreditben határozza meg és további feltételként – a kormányrendeletben meghatározottak szerint – intézményi szervezeti és működési szabályzatban megállapított tanulmányi átlagot ír elő. Szintén a hallgatókat segíti az az intézkedés, melynek keretében beépül a felsőoktatási képzésbe az idegennyelvi tanulmány követelményének elvárása. A javaslat alapján a hallgatók a szakhoz előírt összes krediten túl, annak tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehetnének fel – közölte az államtitkár.