Valóban, az árpádsávos zászló történelmünk része, és – parafrazeálva Barack Obamát – a helye a múzeumban van.
„A [konföderációs] zászló jelentéséről szóló vita jelenleg már odáig jutott, hogy több amerikai áruházlánc és online piactér, így a Walmart, az eBay, az Amazon és a Sears is felfüggesztette a konföderációs zászlók és az azokat feltüntető termékek forgalmazását. A vitát és a tiltakozást egyrészt az váltotta ki, hogy a tömeggyilkossággal vádolt 21 éves, rasszista Dylann Roof a közösségi médiában több képen is a konföderációs zászlóval pózolt. Másrészt a dél-karolinai törvényhozás kertjében nem vonták félárbocra a konföderációs zászlót; később persze magának a zászlónak a puszta jelenlétét is kritizálták a tüntetők. Azt a zászlót egyébként még 2000-ben egy kompromisszum keretében vették le a törvényhozás kupolájáról. Időközben sokan elhatárolódtak a zászlótól, Dél-Karolina kormányzójától a NASCAR-ig. Virginiában megtiltották a használatát a rendszámokon, Alabama kormányzója eltávolította a különböző konföderációs zászlókat a polgárháborús emlékművekről.
Az amerikai polgárháború óta a konföderációs zászló nem csupán egy történelmi relikvia, hanem sokak számára a déli identitás, függetlenség szimbóluma is. Barack Obama is az amerikai történelem részének tekinti, amely szerinte éppen ezért múzeumba való. A zászlóknak elsődleges szerepük az identitás hordozása, és a kiváltott hatás soha nem lehet független a kontextustól. A konföderációs zászló a megtűrt vagy éppen a »redneck« identitás részeként cikizett tárgyból a rasszizmus szimbóluma lett. A jelentésváltozás fordított irányban is megtörténhet, egy elutasított szimbólumnak lehet a korábbinál szélesebb körben is elfogadott jelentése, ami az árpádsávos zászlóval is történt Magyarországon.”
Ismert tény volt, hogy az árpádsávos zászlót a hungarista mozgalom értelmezte újra a két világháború között. A rendszerváltás után a szkinhedcsoportok, elsősorban a Vér és Becsület gyűlésein tűnt fel. A Jobbik, illetve a Magyar Gárda is elkezdte használni, majd a 2006-os forró ősz után megjelent a Fidesz utcai eseményein. Az árpádsávos zászló használói akkor arra hivatkoztak, hogy Magyarország történelmi zászlóihoz tartozik, felvonultatják állami ünnepségeken, és ott van az Országgyűlésben is a képviselők eskütételekor. Valóban, az árpádsávos zászló történelmünk része, és – parafrazeálva Barack Obamát – a helye a múzeumban van.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az Úr megmentette Amerikát nemcsak egy káros politikai garnitúrától, hanem magától a gonosztól is.
Megválasztották az Amerikai Egyesült Államok 47. elnökét. Milyen út vezetett Donald Trump győzelméhez? Mit jelent ez hazánk számára? Mire számíthatunk a brüsszeli hipokratáktól ezek után? Ezekről kérdeztük Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ főigazgatóját a Presszó Non-Stop adásában.
A transznemű személy korábban Obama gyakornoka volt.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Pulitzer József, a magyar származású sajtómágnás Makóról indulva jutott el a világ tetejére, és hagyott maradandó nyomot az amerikai újságírás és politika történetében. Sorozatunkban az ő életútját mutatjuk be, és hogy miként vált a sajtó hatalmi tényezővé az Egyesült Államokban. A pulitzeri út I. rész.
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
