Gyurcsány kiállt a menekültkvóta mellett

Gyurcsány Ferenc hétfői budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a napokban 80 ezer ember zsúfolódott össze Olaszország és Görögország befogadóhelyein, és az unió kezdeményezte, hogy ennek a felét a többi tagország fogadja be, Magyarországra 700 ember jutna. Leszögezte: az országnak szolidárisnak kell lennie az unió két tagállama felé, hozzátéve, hogy hasonló helyzetben „mi is azt kérnénk, hogy segítsenek”. Hangsúlyozta: évente 700 milliárd forintot kap az ország a befizetésein túl az EU-tól, a kért 700 ember elhelyezését is az unió finanszírozná, így azt gondolja, hogy „teljesítenünk kell a kérést”.

Emellett az országnak emberiességi kötelezettségei is vannak a táborokban élő gyerekek és családok felé, a humanista álláspont szerint a gazdag felelős a szegényért – folytatta. Továbbá, „mivel mind a választópolgárok, mind a politikusok részéről sokan keresztény országként szeretnék látni Magyarországot”, Gyurcsány Ferenc a keresztény álláspontra is hivatkozott. Kitért arra: sokan hivatkoznak az Egyesült Államok szigorú bevándorláspolitikájára, amely mellett azonban az ország évente 50 ezer embernek ad zöld kártyát „emberiességi megfontolásból”. A volt miniszterelnök úgy vélte: Európa akkor tud megálljt parancsolni az egyre több bevándorlónak, ha „a tőle elvárható mértékig” befogadóként viselkedik.

Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc a debreceni menekülttábor bezárásának kormányzati tervét úgy kommentálta: mivel a menekültügyi eljárás idejére mindenképpen el kell helyezni valahol a menedékkérőt, „egy tábort be lehet zárni, de akkor másikat kell nyitni”.

A pártelnököt kérdezték cége, az Altus Zrt. vezette konzorcium által elnyert európai uniós megbízásról is. Hangsúlyozta, hogy minden olyan szabályt támogat, amely megakadályozza, hogy mindazok, akik közelében vannak a döntéshozatalnak, „azok végül kedvezményezettjei is legyenek ennek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánya idején hoztak olyan szabályt, amely szerint „a kormány és az állam érdekkörében eldőlő uniós és magyar forrásokra kormánytagok, parlamenti képviselők nem pályázhattak”, ezt azonban 2010-ben eltörölte az Orbán-kormány. Felidézte, hogy a DK a múlt héten kezdeményezte, hogy állítsák vissza ezt a szabályt.

A pártelnök párhuzamot vont az Altus elleni kormányzati fellépés és a Haza és Haladás Alapítvány, valamint az Ökotárs és a norvég alap ellen „indított támadás” között, hozzáfűzve: ez a kormány nem tudja elviselni, hogy tőle független források érkeznek a magyar közéletbe. Hangsúlyozta, hogy pártját mind az Állami Számvevőszék, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeresen ellenőrizni – mint minden pártot –, de rendkívüli vizsgálatnak is „áll elébe”, saját adóbevallását illetően is.

Szólt arról is, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten beszámolt arról: levelet kapott Walter Deffaától, az Európai Bizottság főigazgatójától, aki beismerte, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát. Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a levelet nem hozták nyilvánosságra, annak tartalmáról „csak Lázár János szavait ismerjük”.