Kiborult a Politico, mert Orbán szerint Magyarország jobb, mint Románia
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
Az LMP szerint nem nevezhető az adócsökkentés költségvetésének a 2016-os, a Jobbik pedig egyenesen a „tehetségtelen kormányzás egyértelmű bizonyítékának” tartja a kedden elfogadott büdzsét. Az LMP áfacsökkentést és bérfelzárkóztatást szeretne, a Jobbik az állami kiadásokat csökkentené. Az Együtt szerint a költségvetés nem szolgálja a polgárosodást.
Az LMP szerint a jövő évi adócsökkentés mindössze a GDP fél százalékával egyenértékű, így a 2016-os büdzsé nem nevezhető az adócsökkentés költségvetésének. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón indokolta meg pártja elutasító voksait a költségvetés zárószavazását követően.
A politikus bérfelzárkóztatást sürgetett, hangsúlyozva: 4 millió ember él a létminimum alatt. Hozzátette: az egykulcsos szja csökkentése csak tovább növeli a különbségeket és így a szegények számát. Az LMP az áfacsökkentést minden alapvető élelmiszerre kiterjesztené, és növelné a gyest, valamint a családi pótlékot - tette hozzá. A büdzsé bebetonozza a Fidesz eddigi rossz társadalom- és gazdaságpolitikáját, és hosszú időre megnyomorítja az embereket - összegezte véleményüket Schmuck Erzsébet.
Jobbik: A büdzsé a tehetségtelen kormányzás egyértelmű bizonyítéka
A Jobbik a tehetségtelen kormányzás egyértelmű bizonyítékának tartja a 2016-os költségvetést, amelyet kedden fogadott el a parlament. Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján szóvá tette, hogy soha nem voltak ilyen magasak az állam kiadásai.
Azt mondta: Matolcsy György 2010-ben nemzetgazdasági miniszterként még a 2800 milliárd forintos, bürokráciára fordított kiadások 30 százalékát tartotta megspórolhatónak, ehhez képest egyetlen fejezetnek sem csökkennek a kiadásai jövőre. A jobbikos politikus azt is kifogásolta, hogy miközben a kormány egymillió új munkahely létrehozását remélte a vállalkozásoktól, azok nem tudnak talpra állni, sőt „csődrekordokat döntögetnek” minden negyedévben. A közfoglalkoztatásra szánt 360 milliárd forintos előirányzatot pedig magasnak ítélte.
Volner János szerint kimagasló a magánszemélyek és a vállalkozások adóterhelése, az állam továbbra is a legnagyobb adós a cégek felé, a nemzetközi bűnözők pedig továbbra is áfacsalásokra használják ki a magas adókat.
Együtt: A büdzsé nem szolgálja a polgárosodást
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint a kedden elfogadott 2016-os költségvetés nem szolgálja a polgárosodást, sőt kifejezetten annak útjába áll – erről Szelényi Zsuzsanna beszélt budapesti sajtótájékoztatóján. A független képviselő azt mondta, a kormány adócsomagja nem támogatja azokat a családokat, akiknek segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy egyről a kettőre lépjenek.
A büdzsében jelentős forrásokat különítettek el a kormány Várba költözésre vagy a stadionépítésekre – bírált a politikus. Hozzátette, hogy a paksi erőmű bővítése pedig eladósítja és Oroszország felé kiszolgáltatottá teszi Magyarországot. A közmunka nem tud valódi érdemi munkalehetőséget és kitörést biztosítani, de most újabb százmilliárdokat költenek rá – folytatta. Az Együtt viszont az oktatásra, a munkanélküliek álláskeresésének megsegítésére és az egészségügyre fordítaná ezeket a pluszforrásokat – jelentette ki Szelényi Zsuzsanna.
MSZP: Elfogadták a cserbenhagyás költségvetését
Az MSZP szerint a parlament kedden a cserbenhagyás költségvetését fogadta el, amivel a Magyarországon élők többsége rosszul fog járni – ezt Burány Sándor mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke azt mondta, a 2016-os költségvetéssel a Fidesz folytatja eddigi politikáját, amelynek lényege, hogy a legjobban kereső tíz-húsz százalék minden segítséget megkap, a maradék 80-90 százalékot pedig a sorsára hagyják.
Az MSZP-frakció ezt a tendenciát meg akarja törni, ezért olyan módosító javaslatokat adtak be, amelyek elfogadásuk esetén segíteni tudtak volna a szegényeken és meg tudták volna akadályozni, hogy a középosztály szegénysorba süllyedjen – jelentette ki. Most a legmagasabb adókulccsal sújtják a legrosszabbul keresőket is, ezért terjed a dolgozói szegénység és az átlagos keresettel rendelkezők „szép lassan csúsznak le” – értékelt.
Burány Sándor benyújtott, de el nem fogadott módosító indítványaik közül kiemelte, hogy öt, illetve tíz százalékos adókulcsokat vezetettek volna be a legrosszabbul vagy átlagosan keresők számára. Hozzátette, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátások területein is segíteni próbáltak, de a kormánypártok ezeket az indítványaikat is elvetették.