Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerint az államszocialista korszakból fennmaradt dokumentumok már rég kutathatók és egyértelműen hitelesek. Földváryné elmondta: megkérdőjelezhetetlen Biszku Béla felelőssége az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerint megkérdőjelezhetetlen Biszku Béla egykori belügyminiszter, vezető állampárti politikus felelőssége az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban. Földváryné Kiss Réka az állami hírcsatornán szerda reggeli műsorában arról beszélt: Biszku Béla – Kádár Jánossal és Münnich Ferenccel együtt –tagja volt annak a testületnek, amely a perekről, de nemegyszer magukról az ítéletekről is döntött.
Felidézte: Kádár János az 1956. novemberi hatalomra kerülését követő első hónapban megpróbált „valamiféle kompromisszumot kötni a magyar társadalommal”, és csak decemberben született meg a politikai döntés a fegyveres agresszióról, majd a perekről.
Megemlítette, hogy a korszakból fennmaradt dokumentumok már rég kutathatók, egyértelműen hitelesek, számtalan közülük szó szerinti jegyzőkönyv, és a megítélésükben is egységesek a történészek, ugyanakkor az összes volt kommunista országban nagy kérdés, hogy „a diktatúra, a pártállam által gyártott iratokat hogy lehet jogállami keretek között értelmezni”.
Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta: június 16. két szempontból is fontos a magyar történelemben, hiszen 1958-ban ezen a napon végezték ki – talán az utolsó, zárt ajtók mögött lefolytatott sztálinista kirakatpert követően – Nagy Imre volt miniszterelnököt és társait. Az 1989-es újratemetésük pedig a rendszerváltás talán legszimbolikusabb, katartikus pillanata volt.
A Fővárosi Ítélőtábla június 1-jén kihirdetett másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasított az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt, 94 éves Biszku Béla ügyében. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni ez irányú ambícióikat.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Ugyanazt a harckocsit hatástalanították az ukránok, amely már az 1956-os magyar forradalom idején is bevetésre került.
Napjainkban a kommunista–liberális–globalista erők Brüsszelből magyar szövetségeseket találtak.
Hogy ne léphessünk ugyanabba a folyóba többször, mindig emeljük fel még létező mutatóujjunkat, ha valaki Ceausescut élteti: eddig és ne tovább! Ungváry Zsolt írása.
Ezelőtt 43 évvel hunyt el a '48-as ágyúöntő székely leszármazottja. Egy magyar író, újságíró, aki az emigráció, és majdnem a világ legelső Gulag-krónikása lett.
A hétvégéken és a munkaszüneti nappal bővült hosszú hétvégéken továbbra is egész nap autómentes a rakpart.
Filep Dávid hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hálózatot.
