Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerint az államszocialista korszakból fennmaradt dokumentumok már rég kutathatók és egyértelműen hitelesek. Földváryné elmondta: megkérdőjelezhetetlen Biszku Béla felelőssége az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerint megkérdőjelezhetetlen Biszku Béla egykori belügyminiszter, vezető állampárti politikus felelőssége az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban. Földváryné Kiss Réka az állami hírcsatornán szerda reggeli műsorában arról beszélt: Biszku Béla – Kádár Jánossal és Münnich Ferenccel együtt –tagja volt annak a testületnek, amely a perekről, de nemegyszer magukról az ítéletekről is döntött.
Felidézte: Kádár János az 1956. novemberi hatalomra kerülését követő első hónapban megpróbált „valamiféle kompromisszumot kötni a magyar társadalommal”, és csak decemberben született meg a politikai döntés a fegyveres agresszióról, majd a perekről.
Megemlítette, hogy a korszakból fennmaradt dokumentumok már rég kutathatók, egyértelműen hitelesek, számtalan közülük szó szerinti jegyzőkönyv, és a megítélésükben is egységesek a történészek, ugyanakkor az összes volt kommunista országban nagy kérdés, hogy „a diktatúra, a pártállam által gyártott iratokat hogy lehet jogállami keretek között értelmezni”.
Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta: június 16. két szempontból is fontos a magyar történelemben, hiszen 1958-ban ezen a napon végezték ki – talán az utolsó, zárt ajtók mögött lefolytatott sztálinista kirakatpert követően – Nagy Imre volt miniszterelnököt és társait. Az 1989-es újratemetésük pedig a rendszerváltás talán legszimbolikusabb, katartikus pillanata volt.
A Fővárosi Ítélőtábla június 1-jén kihirdetett másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasított az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt, 94 éves Biszku Béla ügyében. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
A szociáldemokrácia egyik legjelesebb hazai képviselője száműzetésben hunyt el 1976-ban.
Akik igazán számítanak! – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Nincs köze ahhoz a világhoz, amit ő képvisel.
Golovin Vlagyimirnak nem maradt más választása.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
