A Jobbik elnöke beszélt arról is, hogy pártja kormányon a munkahelyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást. „Nem hatnak meg a jogvédő szervezetek könnyes elemzései” – mondta, hozzátéve, hogy egy ország működtetéséhez világos viszonyokat tart szükségesnek.
Vona Gábor kitért „a cigány-magyar együttélés” kérdésére is. Bírálta, hogy más pártok úgy oldják meg a problémát, hogy „beválasztanak egy díszcigányt a soraik közé”, és a társadalom előítéletességére fogják a gondokat. Azt mondta, nem etnikai alapon van probléma, hanem amiatt, hogy széles rétegek „törvényen kívüli életformára rendezkedtek be”, és szerinte innen kell kezdeni a vitát.
A pártelnök a néppártosodásról szólva kijelentette, hogy alapvető céljaik, értékrendjük megőrzése mellett programjukkal a legszélesebb társadalmi rétegeket kívánják megszólítani. Az MSZP-t és a Fideszt a XX., míg a Jobbikot és az LMP-t a XXI. század pártjaiként jellemezte, és hangsúlyozta azt is: egyik párttal sem lépnének koalícióra, mert nem közösek a célok és a jövőképek, és kisebbségben is megpróbálnának kormányozni. Egyúttal szóvá tette, hogy a kormánypártok igyekeznek jobbikos témákat átvállalni, de a cselekvésig nem jutnak el.