Nem megnyugtató, hogy olyan ember kezében van a döntés az uniós százmilliárdokról, aki egy kisváros pénzügyeit sem tudta kézben tartani – mondta a Napi.hu tudósítása szerint Csányi Sándor az OTP közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón Lázár Jánosra utalva. Az OTP bank elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strasbourghoz fordulnak.
Sajtótájékoztatót tartott az OTP közgyűlése után Csányi Sándor bankvezér – írja a Napi.hu. Csányi elmondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a Miniszterelnökség alá tartozik az EU-s pénzek elosztása, mivel ezt olyan ember irányítja, aki egy kisváros pénzügyeivel sem boldogult – utalt Csányi Lázár Jánosra.
A Quaestor-kárpótlásról elmondta: igazságtalannak tartja, hogy tisztességes bankok állják a tisztességtelenek károkozásának számláját. Egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Az OTP bank elnök-vezérigazgatója a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strasbourghoz fordulnak.
A bank elnök-vezérigazgatója szerint az alkotmánybírósági elutasítás indoka lehet, hogy a törvény nem egységesen kezeli a brókercégek károsultjait, ráadásul ugyanakkora kártérítést ad annak is, aki évek óta hozamot vett fel a Quaestornál elhelyezett befektetései után. Egyúttal törvénytelennek tartotta azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártérítését utólagosan terjesztették ki, és emelték meg annak összegét. Így, „ha nem lesz más, akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz, illetve minden szinten végigvisszük a jogi utat” – mondta Csányi Sándor. Hangsúlyozta, a most választott megoldás nem segíti elő azt, hogy az ügyfelek ráébredjenek, felelős döntést kell hozniuk mielőtt terméket és szolgáltatókat választanak a pénzügyi intézmények közül, ráadásul végül a tisztességes banki ügyfelek látják mindennek a kárát, hiszen a bankok vélhetően az ügyfelekre terhelik majd a számukra megugró költségeket.
Csányi Sándor kiemelte: egyelőre nem látni azt a jogszabályt, amely a többletbefizetésnek a bankadóból történő leírását lehetővé teszi, az OTP Banknak a Quaestor-ügy miatt hozzávetőleg 57 milliárd forintot kellene befizetnie az előzetes kalkulációk alapján. Az elnök-vezérigazgató reméli, hogyha a bankadó-mérséklését bizonyos feltételekkel valósítanák meg, akkor a bázis, a mérési alap nem a 2014. végi banki teljesítmény lenne, hiszen például az OTP a válság idején is folyamatosan növelte kihelyezéseit, üzleti aktivitásait, és így a szerényebben teljesítők pénzintézeteknek kedvezne a bankadó-csökkentés.
„Nem mi alkotjuk a szabályozást, nem mi látjuk el a felügyeletet, ezzel szemben fizetjük a felügyeleti díjat, az OBA- és a Beva-díjat. A szervezetek vezetésében a jegybank van többségben és mi fizetjük a számlát, ezt nem tartom igazságosnak” – mondta Csányi Sándor. Véleménye szerint itt nem érvényesül az a mondás, hogy „aki fizet, az rendeli a muzsikát”.
Csányi Sándor bírálta a takarékszövetkezeti integrációt, ahol úgy oldották meg a szektor reorganizálását, újjászervezését, hogy az erre adott 135 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak fel, ellenben a kizárt takarékok utáni kártalanítást a bankok befizetéseiből működő OBA-ra hárították át, aminek következtében az alap kimerült. Csányi Sándor szerint megkezdődött az állami reorganizációs támogatás, a vagyon „kilopása”, hiszen a múlt év végén született egy törvény arról, hogy a reorganizációra szánt összegből képződött hozam kiosztható a reorganizáció tagjai között. Csányi hangsúlyozta: a takarékszövetkezetek tulajdonosi átrendeződése az OTP Bankot nem érintette hátrányosan, a bank csak az ellen tiltakozik, ha a piacon a fair verseny szabályai sérülnek.
Az OBA és a Beva összevonása nehézkes, két teljesen különbözően működő szervezetről van szó, ezért nem támogatható az erre irányuló javaslat – mutatott rá az OTP elnök-vezérigazgatója. Csányi Sándor bejelentette, hogy megtámadják a devizahiteles törvényt Strassbourgban, „a beadvány jelenleg készül”.
Csányi Sándor egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a bank a korábbi veszteséget ott kezeli, ahol komoly a veszteség: Ukrajnában közel 50 százalékos lesz az elbocsátás, de Oroszországban is lesz leépítés és fiókbezárás. A kockázatos termékeket, például hitelkártyát nem kínál a jövőben az OTP az orosz piacon – fűzte hozzá. Csányi kiemelte: Ukrajnában a reorganizáció után idén nyereséges lehet az OTP, Kelet-Ukrajnában, ha a helyzet normalizálódik, a van mód a céltartalékok felszabadítására.
Arról is beszélt Csányi, hogy Tarsoly Csabával évekig együtt dolgozott, a futball területén sokat is tett, de a Quaestort mindig is körüllengte némi gyanú szakmai körökben.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
De így tett egy másik Mol vezető és a Wizz Air első embere is.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
Kicsit zajosan, kicsit színpadiasan, de megérkeztünk a fősodorba. Kohán Mátyás írása.
Oroszországot – bár Putyin nem ismerte el – megviselhették az ukránok mélységi légitámadásai.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
