Csányi: Lázár egy kisváros pénzügyeit sem tudta kézben tartani

2015. április 17. 15:05

Nem megnyugtató, hogy olyan ember kezében van a döntés az uniós százmilliárdokról, aki egy kisváros pénzügyeit sem tudta kézben tartani – mondta a Napi.hu tudósítása szerint Csányi Sándor az OTP közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón Lázár Jánosra utalva. Az OTP bank elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strasbourghoz fordulnak.

2015. április 17. 15:05

Sajtótájékoztatót tartott az OTP közgyűlése után Csányi Sándor bankvezér – írja a Napi.hu. Csányi elmondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a Miniszterelnökség alá tartozik az EU-s pénzek elosztása, mivel ezt olyan ember irányítja, aki egy kisváros pénzügyeivel sem boldogult – utalt Csányi Lázár Jánosra.

A Quaestor-kárpótlásról elmondta: igazságtalannak tartja, hogy tisztességes bankok állják a tisztességtelenek károkozásának számláját. Egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Az OTP bank elnök-vezérigazgatója a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strasbourghoz fordulnak.

A bank elnök-vezérigazgatója szerint az alkotmánybírósági elutasítás indoka lehet, hogy a törvény nem egységesen kezeli a brókercégek károsultjait, ráadásul ugyanakkora kártérítést ad annak is, aki évek óta hozamot vett fel a Quaestornál elhelyezett befektetései után. Egyúttal törvénytelennek tartotta azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártérítését utólagosan terjesztették ki, és emelték meg annak összegét. Így, „ha nem lesz más, akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz, illetve minden szinten végigvisszük a jogi utat” – mondta Csányi Sándor. Hangsúlyozta, a most választott megoldás nem segíti elő azt, hogy az ügyfelek ráébredjenek, felelős döntést kell hozniuk mielőtt terméket és szolgáltatókat választanak a pénzügyi intézmények közül, ráadásul végül a tisztességes banki ügyfelek látják mindennek a kárát, hiszen a bankok vélhetően az ügyfelekre terhelik majd a számukra megugró költségeket.

Csányi Sándor kiemelte: egyelőre nem látni azt a jogszabályt, amely a többletbefizetésnek a bankadóból történő leírását lehetővé teszi, az OTP Banknak a Quaestor-ügy miatt hozzávetőleg 57 milliárd forintot kellene befizetnie az előzetes kalkulációk alapján. Az elnök-vezérigazgató reméli, hogyha a bankadó-mérséklését bizonyos feltételekkel valósítanák meg, akkor a bázis, a mérési alap nem a 2014. végi banki teljesítmény lenne, hiszen például az OTP a válság idején is folyamatosan növelte kihelyezéseit, üzleti aktivitásait, és így a szerényebben teljesítők pénzintézeteknek kedvezne a bankadó-csökkentés.

„Nem mi alkotjuk a szabályozást, nem mi látjuk el a felügyeletet, ezzel szemben fizetjük a felügyeleti díjat, az OBA- és a Beva-díjat. A szervezetek vezetésében a jegybank van többségben és mi fizetjük a számlát, ezt nem tartom igazságosnak” – mondta Csányi Sándor. Véleménye szerint itt nem érvényesül az a mondás, hogy „aki fizet, az rendeli a muzsikát”.

Csányi Sándor bírálta a takarékszövetkezeti integrációt, ahol úgy oldották meg a szektor reorganizálását, újjászervezését, hogy az erre adott 135 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak fel, ellenben a kizárt takarékok utáni kártalanítást a bankok befizetéseiből működő OBA-ra hárították át, aminek következtében az alap kimerült. Csányi Sándor szerint megkezdődött az állami reorganizációs támogatás, a vagyon „kilopása”, hiszen a múlt év végén született egy törvény arról, hogy a reorganizációra szánt összegből képződött hozam kiosztható a reorganizáció tagjai között. Csányi hangsúlyozta: a takarékszövetkezetek tulajdonosi átrendeződése az OTP Bankot nem érintette hátrányosan, a bank csak az ellen tiltakozik, ha a piacon a fair verseny szabályai sérülnek.

Az OBA és a Beva összevonása nehézkes, két teljesen különbözően működő szervezetről van szó, ezért nem támogatható az erre irányuló javaslat – mutatott rá az OTP elnök-vezérigazgatója. Csányi Sándor bejelentette, hogy megtámadják a devizahiteles törvényt Strassbourgban, „a beadvány jelenleg készül”.

Csányi Sándor egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a bank a korábbi veszteséget ott kezeli, ahol komoly a veszteség: Ukrajnában közel 50 százalékos lesz az elbocsátás, de Oroszországban is lesz leépítés és fiókbezárás. A kockázatos termékeket, például hitelkártyát nem kínál a jövőben az OTP az orosz piacon – fűzte hozzá. Csányi kiemelte: Ukrajnában a reorganizáció után idén nyereséges lehet az OTP, Kelet-Ukrajnában, ha a helyzet normalizálódik, a van mód a céltartalékok felszabadítására.

Arról is beszélt Csányi, hogy Tarsoly Csabával évekig együtt dolgozott, a futball területén sokat is tett, de a Quaestort mindig is körüllengte némi gyanú szakmai körökben.

Összesen 266 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Quaestorbán
2015. április 18. 13:33
Ez a helyzet. Minden ami eddig történt, az csak veszekedés, maszatolás, kutyakomédia, bolhacirkusz, egymásra mutogatás, időhúzás, és persze ígéret, amit a bűnös politikai elit szándékosan nem tart be! Tehát ha az adósok érvénytelenítik a csaló devizaszerződéseket, akkor kiderül, hogy a magyar deviza államadósság sokkal nagyobb, mint azt eddig mondta az elit. És amennyivel több, mint amit eddig mondtak, azt mind az elit és a vele összejátszó bankok vitték el. Na, ez az igazi hazaárulás ! http://bankar.blog.hirszerzo.hu/forintkolcsonok-forintra-valtasahoz-miert-kell-deviza/
Quaestorbán
2015. április 18. 13:31
Ha valaki látott mostanában svájci frank-forint árfolyam trendgörbét, akkor azt láthatta, hogy például 2007-ben amikor a bankok még 150 forintot sem számoltak a frankért, a trendgörbe szerint már kb. 200 forintnak kellett volna lennie. (Tehát időzített bomba ketyegett az adósok számára.) Amikor egy leendő adós a frank árfolyam-stabilitására volt kíváncsi, a bank emberei mindig csak az árfolyam-ábra 2001-2008 évek közötti szakaszát mutogatták. Ezen időszak alatt az MNB folyamatosan interveniált a forint erősen tartása érdekében. Azért volt a magas MNB alapkamat is, hogy jöjjön ide a deviza, és erős legyen a forint. (Az államadósság után fizetendő magas kamat persze az adófizetőket terhelte.) Ha a devizaadósok tudták volna, hogy 2008 végétől az MNB engedni fogja a forint brutális gyengülését is, – és így a CHF trendszerűen átlagosan évi mintegy 8 %-ot erősödik, – akkor az adósok kifutottak volna a bankból kölcsön nélkül. 2008 végére elfogyott a bankok forintja és nem tudtak több devizát kivinni az MNB-ból, ezért nem volt értelme tovább erősen tartani a forintot. És akkor megkezdődött az adósok pokoljárása. Tehát az MNB-ból nagyon kedvező árfolyamon kicsalt deviza a politikai “krémnél” és a bankoknál van. Ez a deviza szükséges a deviza államadósság megfizetéséhez. De sem a bankok, sem a politikai “krém” nem akarja visszaadni a devizát, hanem mindent elkövetnek, hogy a becsapott adósokkal fizettessék meg.
Quaestorbán
2015. április 18. 13:30
Ezért beindult a gépezet, égen-földön devizakölcsönt kínáltak a bankok. És gyakorlatilag csak azt ! Ahogy a bankok aláírattak valakivel egy devizakölcsön-szerződést, (valójában forintkölcsönt) máris rohantak az MNB-ba és lobogtatták a közjegyzői okiratot. Az ott feltüntetett devizamennyiséget máris kivihették az MNB tartalékából. Így aztán kivittek vagy 20 milliárd euró értékű svájci frankot. Ezt a pénzt a nagyon kedvező 130-150 forintos árfolyamon sikerült megszerezni.
Quaestorbán
2015. április 18. 13:30
Mert ne feledjük el, hogy bár egy négy éves ciklus alatt több ezer milliárd forint támogatást ad az Unió Magyarországnak, az ország államadóssága mégis 53 %-ról 82 %-ra nőtt. És akinek még nem tűnt fel, annak mondom, hogy bár az Unió támogatása devizában érkezik, mégsincs deviza többlete az MNB-nak. Sőt, éppen ellenkezőleg, devizahiánya van ! Ez hogy lehet? – kérdezhetitek. Úgy, hogy 2006 után lehetővé vált, az MNB devizatartalékának kifosztása törvényesen is. Hogy történt ez? Magyarország államadósságának egy része – mintegy fele – 40 milliárd euró, az állam által felvett devizakölcsönből származott . Ez a pénz ott volt az MNB devizatartalékában és folyamatosan érkezett az Unió támogatása is, szintén devizában. De a Magyarországon működő bankok és fentebb említett politikai “krém” meg akarta szerezni a devizát ! ! ! A politikai “krém” által alkotott törvények megengedték, hogy a kereskedelmi bankok, az érvényes árfolyamon devizát vásároljanak az MNB-tól. Ehhez csak olyan adóst kellett találniuk, aki vállalta, hogy visszapótolja azt a devizát, amit a kereskedelmi bank kivisz. Tehát a speciális magyar devizakölcsönök abból a célból születtek, hogy meg lehessen szerezni az MNB devizatartalékát.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!