Felhívta a figyelmet a minisztérium: bővülő pályán a kiskereskedelem, szakmailag hibás a 2021. évi bázist felhasználni
Fontos, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását helyesen értelmezzük – áll a tárca csütörtöki közleményében.
Hétfőn is egyeztetett a brókerügy kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség, de utóbbi szerint még a kiindulópontban sem volt egyetértés a felek között. A bankszövetség szerint ők nem tartoznak felelősséggel a csaló brókerek által elkövetett tettekért.
Már a kiindulópontok is lényegesen eltértek a Magyar Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közötti hétfői egyeztetésen a Quaestor-csoport károsultjainak kártalanításáról; a szövetség egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a csaló brókerek tetteiért nem tartozik felelősséggel, és úgy véli, hogy a bankszektor már most is túlterhelt – derül ki Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára MTI-nek adott válaszából.
A szaktárca hétfőn jelentette be, hogy folytatódtak az egyeztetések a bankok és az NGM között a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését érintő módosításokról, valamint a Quaestor vállalatcsoport tevékenységének károsultjaihoz kapcsolódó parlamenti javaslatról. Az NGM szerint a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól, illetve a Quaestor kártalanítási alap felállítását kezdeményező javaslattól, a bankszövetség ugyanakkor jelezte a Quaestor-törvénnyel kapcsolatos aggályait.
Kovács Levente az MTI megkeresésére közölte: az álláspontokat ismertették, érdemi eredményről azonban egyelőre nem tudnak beszámolni. A főtitkár szerint a kiinduló pontok is lényegesen eltérnek. „A Magyar Bankszövetség nem üdvözölte a Beva döntését, nem látjuk a felelősségvállalási összeghatár megötszörözésének szakmai indokait. Egyetértünk abban, hogy a csalókon kattanjon a bilincs, azonban a csaló brókerek tetteiért nem tartozunk felelősséggel. Abban is egyetértünk, hogy a bankszektor már most is túlterhelt” – közölte a főtitkár. Hozzátette, helyzetértékelésük szerint a különböző adóterhek és szabályozások miatt az elmaradó beruházások ma már több kárt okoznak az országnak, mint amennyi hasznot hoznak a belőlük származó bevételek.
A Befektető-védelmi Alap (Beva) igazgatósága a jegybank kezdeményezésére pénteki ülésén döntött arról, hogy kártalanítja a Quaestor Értékpapír Zrt. fiktív kötvénnyel rendelkező befektetőit. Az MTI arra vonatkozó kérdésére, hogy ezt milyen összeghatárig teszi, a szervezet azt a választ adta, hogy „a Beva jogalkalmazó, így mindenkor a hatályos jogszabályok alapján látja el feladatait, így amint új jogszabály lesz, a Beva annak megfelelően fogja végezni a munkáját.”
Rogán Antal (Fidesz) péntek este törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról. Az alap a Beva kártalanításával együtt 30 millió forintig kielégíti az ügyfelek igényeit. Az alap kárrendezése a Beva által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a Quaestor Financial Hrurira, illetve a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tagjaival szemben fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a Beva által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot.