Kartellgyanú miatt bejelentés érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építésével kapcsolatban.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette az MTI-nek, hogy az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építése során érkezett bejelentés a felmerült kartellgyanúval kapcsolatban a versenyhatósághoz. Arra a kérdésre, hogy a bejelentést ki tette, illetve hogy indít-e vizsgálatot a versenyhatóság, a GVH nem válaszolt.
Múlt kedden Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek kifejtette: az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a magyar kormánynak, hogy az M4-es autópálya fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi a projekt uniós finanszírozását.
Az M4-es autópálya építését a kormány európai uniós források felhasználásával építette volna meg, mivel egy több mint 100 milliárd forintos beruházásról van szó. Az Európai Bizottság 2013-ban nem értett egyet a kormány tervével, hogy Szolnok felé autópálya épüljön, ezért a kabinet visszavonta a benyújtott tervezetet, és a bizottság szakértőivel együttműködve megkezdte a projekt átdolgozását, hogy újra benyújthassa azt elfogadásra az Európai Bizottságnak - ismertette Csepreghy Nándor.
A helyettes államtitkár hozzátette, hogy az elmúlt másfél évben számtalan alkalommal tárgyaltak a bizottság szakértőivel, akik folyamatosan nyomon követhették a projekt alakulását. A bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a kormányt képviselő szakértőknek, hogy az M4-es fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi az uniós finanszírozást. Az uniós szabályok szerint ugyanis, ha egy beruházás értéke meghaladja az 50 millió eurót, akkor a tagállamok támogató döntésén kívül az Európai Bizottságnak is hozzá kell járulnia ahhoz, annak érdekében, hogy a projekt a későbbiekben uniós forrás terhére elszámolhatóvá váljon – magyarázta Csepreghy Nándor.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter március 26-án elrendelt egy belső vizsgálatot, amelynek április végén lesz eredménye, és ezzel párhuzamosan a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. leállította az építkezést – emelte ki a helyettes államtitkár.
A miniszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: az Európai Bizottság idén márciusban végérvényesen megvonta a támogatását az M4-es autópályától. Jelezte: a kormány mindent elkövetett a 110 milliárd forint összegű projekt megvalósulása érdekében, s korábban engedélyt adott a beruházás megkezdésére.
A kormány múlt szerdai ülésén hozott határozata értelmében utasították Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vezényelje le a tételes elszámolást a kivitelezőkkel és szerezze vissza az előlegeket. Felkérték a minisztert arra is, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehet Szolnokot bekötni a hazai autópálya-hálózatba.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A Nyíregyházi Törvényszék szerdán rendelte el a körözést a lány ellen.
