A bankszektor a „hét szűk esztendő” időszakát éli Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke szerint, aki úgy gondolja, hogy a bankokat érintő terhek olyan jelentősek, amelyek az egész gazdaság fenntartható növekedését korlátozzák.
A bankokba befektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, a szektort sújtó extra terhek már a fenntartható növekedést korlátozzák, s várhatóan lassú fejlődés jellemzi majd az elkövetkező időszakot is Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint. Patai Mihály erről a bankszövetség közleménye szerint a szakmai érdekképviseleti szerv pénteken megtartott éves rendes közgyűlésén beszélt.
A bankszövetség elnöke a közlemény szerint beszédében hangsúlyozta, hogy a bankszektor a „hét szűk esztendő” idejét éli. Ez ma minden típusú banki szereplő, így az állami tulajdonos számára is azt jelenti, hogy a bankokba fektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, és a bankszektort sújtó extra terhek ebben a környezetben már az egész gazdaság fenntartható növekedését korlátozzák.
Az elkövetkező időszakot e felismerés mellett is várhatóan lassú fejlődés és akadályoktól sem mentes konszolidáció jellemzi majd, hiszen láthatóan nem vezet sima út a szabadságharcostól a kölcsönös előnyök vezérelte, kiegyezéses politikáig sem. Mindemellett a bankszektornak a kormánnyal közös célja a gazdaság fellendítése, amelyet egy versenyképes bankszektor a hitelezésen keresztül tud támogatni – mondta Patai Mihály a közlemény szerint.
A bankszövetség főtitkára, Kovács Levente értékelésében kiemelte: a bankszektor lehetőségeinek, s egyúttal felelősségének határait a mindenkori jogszabályok rögzítették. A nemzetközi összehasonlításban is példátlanul magas operációs terhek – melyek jelentős részben a szapora változásokat hozó, és nem egyszer túlszabályozásba fordult jogalkotás következményei – az üzleti aktivitás elől szívják el az energiát. Az ország fenntartható gazdasági fejlődéséhez a bankszektort végre meg kell szabadítani az extra terhektől – fejtette ki.
A közlemény beszámol arról is, hogy a szakmai szövetség közgyűlése az elmúlt év végén megüresedett elnökségi pozícióba Urbán Zoltánt, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatóját választotta meg új tagként, a 2017-es, tisztújító közgyűlésig szóló mandátummal. Felügyelő bizottságot is választott a közgyűlés, tagjai Gáspár Tibor (elnök), Páli Erzsébet (alelnök), Csere Bálint, Fényi Zoltán és Sándor Marianna lettek.
A hitelintézeti szektor fejlődését és működését segítő, kiemelkedő egyéni teljesítmények elismeréseképpen – a hagyományoknak megfelelően – átadták a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díját is. Az elismerést ezúttal Gáspárné Csáki Zsuzsanna (Raiffeisen Bank), Kutas Zsófia (K&H Bank), Rolek Ferenc (Budapest Bank), Szőke Magdolna (Takarékbank), Eölyüs Endre (MasterCard) és Marsi Erika (Gazdaság és Pénzügy, felelős szerkesztő) kapta.
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A szakértők szerint a helyzet csak romlani fog.
Nem a pénzbőség ideje jön most Európában. Ami van, arra költsük, amire való. Kohán Mátyás írása.
Zajlik az intézkedéscsomag előkészítése.
Hivatalosan senki sem tudja, mi áll a háttérben.
A bankok csak a törtvény által meghatározott módon emelhetnek.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gazdasága szárnyal, Európa egy helyben toporog. Kielemezték a lesújtó adatokat: az amerikaiak 4,3 százalékos, a kínaiak közel 5 százalékos növekedést produkálnak, miközben az EU örül, ha az 1 százalékot eléri.
Bebizonyosodott: hazudott a Tisza Párt a Lázár–Magyar-perrel kapcsolatban.
Ki fog kit oktatni Kristianstadban?
